hero
Hogyan befolyásolja az ukrán katonai konfliktus a nagyvállalatok létszámbővítési terveit?
A K&H nagyvállalati növekedési index 2021 utolsó negyedéves kutatása alapján a cégek több mint két éve nem készültek ennyi alkalmazottat felvenni. Kérdés azonban, hogy az Ukrajnában történő események milyen hatással lesznek erre. A vállalatok beruházási tervei óvatosságot mutattak, és a katonai konfliktus jelentette bizonytalanság tovább mérsékelheti a fejlesztési kedvet.

2 százalékkal tervezték növelni alkalmazottaik számát a nagyvállalatok 2022-ben, derült ki a K&H nagyvállalati növekedési index legfrissebb, 2021 utolsó negyedévi eredményeiből. A 2 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező cégek egyéves várakozásait vizsgáló kutatásból látható, hogy ennél nagyobb bővítésre utoljára 2019 végén, még a koronavírus-járvány megjelenése előtt készültek. Könnyen elképzelhető azonban, hogy a magas infláció és az Ukrajnában zajló események következményei miatt változtatnak terveiken: már a konfliktus kirobbanása előtt, januárban 4,2 százalékra nőtt a munkanélküliség a decemberi 3,7 százalékról.

„A munkanélküliség nőtt, vagyis a cégek januárban bővítési terveik helyett csökkentették alkalmazottaik számát. A kérdés, hogy vajon mindössze arról van-e szó, hogy ezeket csak későbbre halasztották vagy el is vetették őket. Az ukrajnai események hatása ugyanis a januári eredményeken még nem látszik, a magas infláció azonban már igen. Amennyiben végleg lemondtak a bővítésről, a munkanélküliség hosszabb távon tovább emelkedhet. Erre az is ráerősíthet, ha a keletről érkezők nemcsak ideiglenesen maradnak itt, hanem valóban le is telepednek, ezáltal további szereplők jelennek meg a munkaerőpiacon” – értelmezte az eredményeket Patrick Van Overloop, a K&H Üzleti ügyfelek divízió vezetője.

Közép-Magyarország az élen

Régiók tekintetében nagy volt az eltérés a foglalkoztatottsági tervekben. Közép-Magyarországon számoltak legtöbben létszámbővítéssel (15%), ettől nem sokkal maradt le Kelet-Magyarország (13%), ami szintén a 12 százalékos átlag fölött van. Nyugat-Magyarországon viszont számottevően kevesebben készültek új alkalmazott felvételére, mindössze a cégek 2 százaléka. Sőt, amíg itt a vállalatok 4 százaléka a munkatársak számának csökkenésével kalkulált, a másik két térségben senki sem számított erre.

Legtöbb új munkatárssal a legkisebb, 2 és 4 milliárd forint közötti árbevétellel rendelkező cégek terveztek: átlagosan 5,2 százalékos növekedéssel számoltak. A 4 milliárd forintnál több, de 10 milliárd forintnál kevesebb bevételű vállalatok átlagosan 1,1 százalékkal, a 10 milliárd forintnál magasabb bevétellel rendelkezők pedig 0,6 százalékkal készültek több alkalmazottat foglalkoztatni.

Beruházás terén elővigyázatosabbak a cégek

A vállalatok 13 százaléka tervezte idén csökkenteni fejlesztései értékét, ez jókora, 10 százalékpontos ugrást jelent a harmadik negyedévhez képest, és az ukrajnai események további óvatosságra inthetik a vállalatokat. Az ellátási láncokban a már most is tapasztalható nehézségeken felül is zavarokat okozhatnak, az oda exportáló magyar cégek bevételtől eshetnek el. Már most is láthatók a következmények, a nagyobb gyárak sorra jelentik be, hogy rövidebb munkahéttel folytatják a termelést. A legnagyobb visszaesés kapacitásbővítés terén történt: 2021 harmadik negyedévének 26 százalékos értékéhez képest már csak a cégek 1 százaléka számolt ilyen irányú fejlesztéssel.