A K&H indexe öt különböző területet vizsgál, amelyek a fenntarthatósági teljesítményt különböző dimenziókban értékelik. Az alindexek elemzéséből vegyes kép rajzolódik ki, amelyben pozitív fejlemények, és stagnáló, illetve negatív tendenciák egyaránt megjelennek:
- Attitűd (67 pont): Bár továbbra is ez a legmagasabb értékű alindex, az előző félévben elért 70 pontról most visszaesett. A szervezetek fenntarthatósághoz való hozzáállása tehát erősen pozitív maradt, de enyhén hullámzó, és különösen a karbonsemlegességhez való viszonyukban tapasztalható csökkenés.
- Aktivitás (40 pont): Az aktivitás alindex enyhe, kétpontos emelkedést mutatott, elsősorban annak köszönhetően, hogy nőtt azoknak a vállalatoknak az aránya, amelyek energiatakarékossági lépéseket hajtanak végre vagy támogatják a munkavállalók környezetbarát közlekedését.
- Stratégia (34 pont): Az elmúlt egy évben stabil maradt az érték, ami a szervezetek hosszú távú gondolkodásának mérsékelt, de állandó szintjét jelzi.
- Mérés és auditálás (15 pont): Bár ez az alindex kismértékű javulást mutat, továbbra is alacsony, ami arra utal, hogy a nagyvállalatokon kívül a cégek még mindig nem fektetnek elegendő hangsúlyt az eredmények mérésére és auditálására.
- CSR (36 pont): A társadalmi felelősségvállalás mutatója némi korrekciót mutatott a korábbi két félév esése után, hatpontos emelkedéssel.
„Azt látjuk, hogy a fenntarthatóság fontossága a vállalatok életében leginkább a szabályozási környezettől függ. Az Európai Unió CSRD rendeletének nemzeti szabályozása, amely a fenntarthatósági jelentések formáját és tartalmát határozza meg, valamint a beszállítói láncok fenntarthatósági szempontú átvilágításáról szóló törvény ismerete és az azoknak való megfelelés egyelőre a nagyvállalatok – elsősorban a 20 milliárdnál magasabb árbevételű vállalatok – számára kötelező.
Érthető, hogy ezek a nagy szervezetek foglalkoznak a leginkább a fenntarthatósággal. A kisebbek számára valószínűleg a jövő évtől jön a tudatosodás, az ESG-beszámolók kötelezővé tétele miatt, valamint banki kötelezettség lesz a hitelnyújtásnál ESG-kérdőívet kitöltetni, ami számukra is azzal a felismeréssel jár majd, hogy a fenntarthatósággal egyre komolyabban kell foglalkozniuk” – mondta Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője.
Méretbeli és regionális különbségek
Az árbevétel szerinti elemzés egyértelműen mutatja, hogy a nagyobb vállalatok hatékonyabban tudják integrálni a fenntarthatósági szempontokat, nagyrészt azért is, mert a különböző uniós vagy hazai szabályozások rájuk vonatkoznak:
- A 4 milliárd forint feletti árbevételű cégek indexe három ponttal emelkedett, elérve az 59 pontot, ami a három éve zajló felmérés valaha mért legmagasabb értéke.
- A 2,1–4 milliárd forintos árbevételű vállalatok körében viszont 7 pontos visszaesés következett be, amely 43 pontos indexértéket eredményezett.
- Regionálisan is vegyes kép rajzolódik ki. Nyugat- és Kelet-Magyarországon egyaránt három ponttal javult az index (41 és 40 pont), míg a közép-magyarországi vállalatok teljesítménye változatlan maradt (38 pont).
Fontos, de csinálja más
Az index mögötti részletes adatok elemzéséből kiderül, hogy bár a vállalatok jelentős része (67 százalék) fontosnak tartja a fenntarthatóságot, egyre kevesebben érzik magukat érintettnek a karbonsemlegességi törekvésekben. A fenntarthatósági működés pozitív hatásairól alkotott vélemények aránya is csökkent, különösen a pénzügyi eredményességre és a fogyasztói megítélésre gyakorolt hatás tekintetében.
Az aktivitás alindex emelkedése annak köszönhető, hogy egyre több cég vesz részt energiatakarékossági programokban (86 százalék), környezetbarát gépeket, járműveket használ (54 százalék) vagy támogatja az alkalmazottak fenntartható közlekedését (40 százalék). Ugyanakkor csökkent a természeti erőforrások kímélőbb felhasználását célzó erőfeszítések aránya (9 százalék).
A vállalatok 37 százaléka integrálja a fenntarthatóságot stratégiai szinten, ami némi javulást jelent az előző időszakhoz képest (32 százalék). Az írott fenntarthatósági stratégiával rendelkező szervezetek aránya azonban továbbra is alacsony (12 százalék).
A vállalatok mindössze 15 százaléka végez rendszeres auditálást fenntarthatósági tevékenységeiről. Bár ez kismértékű javulást mutat, továbbra is ez a leggyengébb terület az indexben.
A CSR és társadalmi felelősségvállalás alindex emelkedése a sokszínű munkahelyek és etikus üzleti gyakorlatok népszerűségének növekedéséből adódik, bár a mezőgazdasági vállalatok CSR-tevékenysége ebben a félévben szinte láthatatlanná vált: 3 százalékra esett vissza. A zöld energia használatának aránya is emelkedett, bár továbbra is alacsony szinten van.
Kevés az ösztönző
A fenntarthatósági index elemzése alapján a legnagyobb akadályt továbbra is a külső pénzügyi támogatás és zöld finanszírozási lehetőségek hiánya jelenti. A vállalatok vezetői egyre inkább tisztában vannak a fenntarthatósági célkitűzések jelentőségével, ám a megvalósítás gyakran forráshiányba ütközik. Az EU Taxonómia és a CSRD jelentésekről egyre több szervezet hall, ám sok esetben nem érzik magukat érintettnek ezek előírásaiban.
