hero

Forrás:

Jogászvilág

Rovat:

Jog
Becsült olvasási idő: 2 perc
Ezt kell tudnod a munkavállalói részvényről

A jogszabály szerint csak az részesülhet a dolgozói részvényből, aki a részvénytársaságnál teljes, illetve részmunkaidőben munkavállalói jogviszonyban van.

Bár a Központi Statisztikai Hivatal 2024-es adatai szerint a Magyarországon működő 378.181 vállalkozás több, mint 80%-a korlátolt felelősségű társaság, nem szabad megfeledkezni azokról az előnyükről sem, amelyek egy másik limitált felelősségi forma, a részvénytársaság szabályozásához kötődnek.

Ezek közül az egyik lehetőség a részvénytársaság számára az, hogy módja van dolgozói részvények kibocsátására.

De milyen pozitívuma van a dolgozói részvény létrehozásának?

A választ az ehhez kapcsolódó kedvezőbb adózásban találhatjuk meg. A munkáltatónak a dolgozói részvényre tekintettel ugyanis lehetősége van a bérekhez kapcsolódó magasabb adó- és járulékfizetés helyett a munkavállalók számára fizetendő éves bónuszt a részvényre tekintettel a vállalkozás nyereségéből osztalékjövedelemként szolgáltatni. Ehhez a kifizetési módhoz alacsonyabb adózási tételek tartoznak, így a munkavállaló és a cég számára is pénzügyi előnyt, adómegtakarítást hoz létre.

Melyek a dolgozói részvény kibocsátásának feltételei?

A vonatkozó jogszabályi előírások szerint dolgozói részvényhez csak a részvénytársaságnál teljes, illetve részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló juthat.

A munkavállaló részvényszerzése lehet ingyenes, vagy kedvezményes áron megvalósuló tranzakció.

Az ingyenesség vagy a kedvezményes ár lehetősége azzal kapcsolódik össze, hogy a dolgozói részvényt a részvénytársaság alaptőkéjének felemelésével egyidejűleg lehet forgalomba hozni, amelyet a cég a jegyzett tőkén felüli vagyonából lehet megvalósítani.

Ennek ellenőrzésére a cégbíróság számára be kell csatolni a taggyűlés által elfogadott, a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlegét, vagy egy közbenső mérleget.

Milyen korlátai vannak a dolgozói részvény értékesítésének?

A dolgozói részvény kizárólag a cég más munkavállalói, vagy ha az alapszabály ezt lehetővé teszi, a vállalkozás korábbi dolgozóira ruházható át. Ha a dolgozó munkaviszonya megszűnik, ezen részvényeit a munkaviszonya megszűnésétől számított hat hónap elteltét követő első közgyűlésig értékesítheti.

Ha ezt elmulasztja, akkor a társaság a közgyűlésen dönthet a dolgozó részvényeinek bevonásáról, vagy ezek változatlan formában, vagy más részvényfajtává alakítás után történő értékesítéséről. Ilyenkor a dolgozót a részvény névértéke illeti meg, amely összeget a részvény bevonásától vagy átruházásától számított harminc napon belül fizet ki neki a társaság.

A cikk eredetileg a JogászVilág oldalán jelent meg.

(Borítókép: Pexels/Andrea Piacquadio)