hero
Ezek a pszichológiai okok állhatnak amögött, ha valaki hezitál a védőoltáson
A közösségi média platformokon sok kritika éri azokat, akik hezitálnak a vakcina felvevésével. Annak azonban, hogy valaki fél felvenni a védőoltást, sokkal komolyabb háttere lehet. Kutatók mérték fel, hogy mi lehet az oka a hezitálásnak, és az eredmények azt mutatják, hogy azokat is meg lehet érteni, akiknek kétségei vannak, mivel gyakran ezek az okok tudat alatt jelentkeznek – írja a Pénzcentrum.

Kutatások, és a gyakorlat is azt bizonyítja, hogy a Covid-19 védőoltás működik, életet ment. A statisztikákból tudhatjuk, hogy azok, akik felvették a vakcinát, nem csak hogy kisebb eséllyel betegednek meg az új variánssal, de a tüneteik is enyhébbek.

Ennek ellenére sokan vannak, akik nem kívánják felvenni a védőoltást, ez a szám pedig országonként változó. Jelenleg ez hatalmas, és vitatott kérdés a közösségi médiában is, ahol azzal vádolják azokat, akik nem veszik fel a vakcinát, hogy önzőek és felelőtlenek.

Érzékeny ez a téma, hiszen az orvosi döntéshozatalra szakosodott pszichológusok azt állítják, hogy emögött számos tényező áll, amely mellett nem szabad szó nélkül elmennünk, ha szeretnénk, hogy növekedjen a lakossági szintű átoltottság.

BBC-nek nyilatkozó szakemberek elmondták, hogy nem minden ember vallja ugyanazokat a nézeteket abban a kérdésben, hogy miért nem kívánja felvenni a védőoltást. Mohammad Razai, a Londoni Egyetem St.George's Népesség -egészségügyi Kutatóintézet munkatársa tanulmányaiban sokat foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy milyen pszichológiai, és társadalmi tényezők befolyásolhatják az emberek döntését vakcina-kérdésben. Bár a vakcinával habozók többsége nem rendelkezik azonos politikai nézettel, és sokan meggondolják magukat, a késés mégis veszélyt jelent.

Az 5C modell

Az oltásokkal kapcsolatos fenntartásokat, hezitáló hozzáállást már sokkal korábban elkezdték tanulmányozni, mint ahogy a Covid-19 megjelent, ugyanis az emberek más betegségek kapcsán is bizalmatlanok az oltásokkal szemben. A kérdésben több tényező is mérvadó, azonban az eddigi leghitelesebb modell, amellyel 2018-ban Cornelia Betsch, és a németországi Erfurti Egyetem munkatársai is teszteltek, az 5C, amely a következő komponenseket tartalmazza:

  • Confidence, azaz bizalom- mennyire bízik a páciens az oltóanyag hatékonyságában, a döntéshozókban, valamint az egészségügyi- és állami szervekben.
  • Complacency, azaz önteltség- ami azt foglalja magában, hogy az ember mennyire fogja fel az adott betegséget magára nézve komoly fenyegetésnek
  • Calculation, számítás - mennyire vesz részt az egyén az információk kutatásában, keresésében
  • Convenience, kényelem - hozzáfér-e a páciens a vakcinához
  • Collective responsibility, vagyis közösségi felelősségvállalás- hajlandó-e az egyén a saját oltottságával másokat védeni

A német szakemberek arra kérték a felmérésben résztvevőket, hogy a modell alapján értékeljenek egy sor védőoltásra vonatkozó kijelentést, majd ezt összehasonlították. Az eredményekkel - bár lehetnek más okai is a védőoltás elmulasztásának -, mégis megmagyarázhatóvá váltak az emberek vakcina-ellenes döntései.

Emellett az elfogultság is torzíthatja az ember viselkedését és döntéshozatalát. A megerősítési torzításunk hatással van arra, hogy mennyire bízunk a vakcinában, valamint mennyire bízzuk el magunkat a betegség veszélyeivel kapcsolatban. Jessica Saleska, a Kalifornai Egyetem munkatársa kiemelte annak a fontosságát is, hogy a pozitív és negatív előítéleteink hogyan hatnak döntéseinkre.

Míg a negatív információ tovább, és gyorsabban megmarad a fejünkben, addig magunkat társainknál sokkal fittebbnek, egészségesebbnek tartjuk, így a járvány kapcsán ellenállóbbnak is hisszük magunkat a megbetegedésekkel szemben.

A vakcináról való gondolkodásra hatással vannak a különböző megerősítési előítéleteink, torzításaink is. A különböző előítéletek mindenkit érintenek, gyakori jelenség révén a megerősítési torzítás is közrejátszik, amikor az emberek a vakcináról szeretnének tájékozódni.

Sok függ attól, hogyan keresünk rá dolgokra. Ha eleve úgy gondoljuk, hogy a védőoltás kockázattal jár, a keresőszavainkat is így fogjuk összeállítani, ennek köszönhetően pedig a találataink is ezt fogják alátámasztani - mondta Betsch, aki hozzátette, hogy az oltásoknál nagy szerepet játszik az is, hogy mennyire hozzáférhető az. Elmondása szerint, ha kényelmetlen a védőoltást felvenni, bonyolult procedúra előzi azt meg, úgy kisebb az oltási kedv.

Razai hozzátette, hogy a kényelem, hozzáférhetőség kérdése a szegényebb régiókat is érinti, ahol nehezen tudnak eljutni az emberek az oltóközpontba.

Esetenként a 2 alkalommal történő utazás az oltóközpontba nagy kihívást jelent azok számára, akik szegények, munkanélküliek, vagy minimálbérért dolgoznak. Erre megoldást kínálhat, ha a helyi közösségi központokban oltják be az embereket. Az oltási kedvet befolyásolhatja még a strukturális rasszizmus, és az általános bizalomhiány az orvosi hatóságok iránt.

Ha nem értjük mások döntéseit, könnyű elutasítani azokat. Azonban könnyen emészthető, elérhető információk nyújtásával választ adhatunk azoknak, akik még hezitálnak a vakcina felvevésével. A londoni Imperial College Globális Egészségügyi Innovációs Intézetének (IGHI) friss jelentésében rámutattak arra, hogy a legtöbb páciens még mindig a mellékhatásoktól fél, valamint attól tart, hogy nem tesztelték kellőképp a védőoltásokat. Razai ennek kapcsán elmondta, hogy több oktatásra van szükségünk a vakcinák kifejlesztésével kapcsolatban.

Évek óta alkalmazunk mRNS vakcinákat, amelyeket hosszú kísérletekkel teszteltük, így a technológia gyorsan alkalmazható volt a koronavírushoz is, használtuk már a technológiát más kutatásban.

Fontos a tisztán követhető információ, és párbeszéd, az elutasítás helyett meg kell hallgatni az emberek aggodalmát, hiszen, ahogy azt az IGHI munkatársai hangsúlyozták, egyetlen, tömeges piaci oltási üzenettel nem lehet mindenkit elérni, ennél kreatívabb, hatékonyabb kommunikációra, párbeszédre van szükség.

Tudomásul kell vennünk az emberek aggodalmát a vakcinával kapcsolatban, és fontos, hogy információt adjunk nekik, ezáltal segítve őket a megalapozott döntéshozásban. 

(...)