A szervezetünk reakciója pedig a rá nehezedő nyomásra nem más, mint a stressz. Óriási fókuszban van ez a kifejezés manapság, de a fent említett indokok és időszak miatt mégis úgy éreztem, erről fogok cikket írni. 

Visszatérve a stresszre tehát, ez egy válaszreakció és nem a minket ért nyomás. A minket érő ingerekre választ küldünk, de az adott válasz és a kapott inger közötti résben lehetőségünk van másképp dönteni. Lehetőségünk van kezelni a zsigerből jövő stressz okozta reakciónkat. Különösen, hogy a stressznek belső okai ugyanúgy lehetnek, mint a saját percepciónk vagy önmagunkról kialakított képünk. Nem mindig a környezetünkben kell tehát keresni az okát.

A stressz viszont nem feltétlenül ártalmas. Létezik „jó” és „rossz” stressz. Előbbit eustressznek, utóbbit distressznek nevezi a szakirodalom. Az eustressz olyan pozitív izgalommal járó helyzetekhez kapcsolódik, amikor képesnek érezzük magunkat arra, hogy megbirkózzunk a helyzettel. A leküzdhető helyzeteket pozitív élményként élhetjük meg, előre mozdulásnak érezzük. Bár adott fiziológiai reakciók tekintetében nagyon hasonlítanak, a distressz az, amely hosszabb távon a szervezet olyan fokú elhasználódásával jár, ami már a szervezet megbetegedéséhez is vezethet. Ezek a helyzetek nagyfokú kellemetlenséggel járnak, bizonytalanság érzéssel, a problémát nagyobbnak érezzük magunknál és minden kiszámíthatatlannak tűnik. Amíg a pozitív izgalmakra szükségünk van, a distresszt minél inkább kerülnünk és/vagy kezelnünk kell.

A tudatosság életünk ezen területén is jól jön. Ha ránézünk az élet különböző területeire, mint a munka és magánélet, érdemes végig gondolni, hogy milyen jelenlévő stresszforrásokat (váratlan életesemény, munkahelyi változások, egészségügyi állapot vagy akár az intenzív sport, helytelen táplálkozás) tudunk beazonosítani? Ha ezeket a stresszforrásokat csoportokba rendezzük aszerint, hogy mennyire kezelhető, részben kezelhető és nem kezelhető, már elindulhatunk a megoldás irányába. Tovább gondolva, milyen jelei és testi tünetei vannak az egyes stresszforrásoknak? Testünk sokszor előbb jelez, mint ahogy ténylegesen tudatosítanánk a minket érő ingereket. Milyen védelmi stratégiákat tudunk kialakítani és milyeneket használunk már most adott stresszforrások megelőzésére? 

A tágabb értelemben vett életmódnak fontos szerepe van abban, hogy milyen eredményesen tudunk túljutni a nehézségeken, és hogy mennyi stressz ér minket. Ahhoz, hogy csökkenteni tudjuk a stresszt, változásra van szükség. Megváltoztatni a régi válaszreakciónkat valami újra.

A stresszkezelésre néhány lehetőség:

• Formálhatjuk a gondolkodásunk, kialakíthatunk pozitív képeket, de az is jó, ha feladjuk az irreális elvárásaink a tökéletes karácsony kapcsán (és persze sok más kapcsán is).
• A nyugodt életvitel, az egészséges táplálkozás és a rendszeres testmozgás a csapból is folyik. Nem véletlen, itt is segít. Az ünnepek kapcsán azért hozzátenném, hogy a shoppingolást nem érdemes sportszerűen űzni, és az is sokat számít, ha nem zabálunk mindent össze az egymást érő családi vacsorákon.
• Ha lehetőségünk van rá, szüntessük meg magát a stresszforrást! Igen, sokszor van, amikor csak magunknak okozunk nehézséget. Előfordul olyan is, amikor nem kérünk segítséget, pedig megelőzhetnénk vele egy fejfájást.
• Kialakíthatunk különböző védelmi stratégiákat. Például azzal, ha jobban beosztjuk az időnket. Ezzel megelőzzük a reggeli dugót és állandó rohanást a csúszós utakon, így védekezünk az egésznapos feszültség ellen.
• Az önfejlesztés által is formálhatjuk a válaszreakcióinkat.

Ezek mellett azért jó, ha szembenézünk a ténnyel, hogy stresszmentes állapot nincs. A címkézésről viszont dönthetünk és nyugodtan át is keretezhetjük a velünk történteket.

Kitartást az év végéhez!