Ma már rég meghaladott elképzelés, hogy az ember egész életében egyetlen munkahelyen dolgozzon, a fiatalok számára már sokkal természetesebb, hogy 3, 5, vagy 10 évenként úgyis váltani kényszerülnek majd. A statisztikákból kiderül, hogy a vizsgált országokban átlagosan 9,5 évet töltenek az alkalmazottak egy munkahelyen. Ennél a magyar átlag egy évvel kevesebb: 8,5 év.
A listát Olaszország vezeti, ott 12,2 évig hűségesek átlagban az alkalmazottak a munkahelyükhöz, de Portugáliában, Szlovéniában és Belgiumban is legalább 11 évig maradnak egy munkahelyen a dolgozók. A magyaroknál is kevésbé hűek a munkahelyükhöz a lettek és a svédek, de a legkevesebb ideig Izlandon (7,6 év), Dániában (7,1 év), és Litvániában (6,7) maradnak átlagosan egy helyen a dolgozók.
A magyar fiatalok a hűtlenebbek?
Magyarországon a 25-54 éve korosztály átlagosan 7,9 évet tölt egy munkahelyen, míg az 55-64 éves korosztályban ez az átlag 14,2 év. A 20-as, 30-as generációról nehéz jól összevethető számokat mutatni, hiszen tagjai közül sokan most kerültek ki a munkaerőpiacra. Viszont a fiatal munkavállalókkal kapcsolatban gyakran hangoztatott vélemény, miszerint nehezen maradnak meg egy munkahelyen hosszabb ideig, állandóan igénylik a változást. Egy nemrég készült országos, reprezentatív kutatásból az derült ki, hogy a fiatalok többsége éppúgy szeretne évekig ugyanazon a munkahelyen maradni, mint más kollégáik.
A gyakori sztereotípia a Z generáció tagjaival kapcsolatban, hogy nehezen maradnak meg egy munkahelyen, ebből következően munkáltatói szemszögből megbízhatatlanok lennének, vagy egyenesen "job-hopperek", de ez nem jellemző mindegyikükre, és sokszor csak a körülmények áldozatai. A Groupama Biztosító kutatásának eredményei alapján az átlag munkavállaló szeretne hosszabb ideig lehorgonyozni egy munkahelyen: a válaszadók 62 százaléka szerint jobb minél tovább, de legalább 5-10 évig ugyanazon a helyen dolgozni. A legfiatalabb munkavállalók többsége sincs másként: 58 százalékuk gondolja ugyanígy, tehát nem sokkal kevesebben, mint az idősebb generáció tagjai.
A válaszadók a viszonylag rövidebb időn belüli váltást akkor tartják indokoltnak, ha a fizetés emelésére vagy előmenetelre nem látnak esélyt. Ugyanakkor aktív évei alatt, majdnem minden munkavállaló életében elérkezik a pillanat, amikor fontolóra veszi a munkahelyváltást. Például akkor, ha egy másik munkáltató jobb előmeneteli lehetőséget vagy jobb fizetést ígér. Ilyenkor a döntés során számos kétség merülhet fel az emberben, visszatartó tényezők léphetnek működésbe.
A dolgozók háromnegyedét az tartja vissza a váltástól, hogy az új ajánlat alapján kívülről nem ítélhető meg egy munkahelyi közösség minősége, pedig ez számukra fontos. Csaknem ugyanennyien azért döntenek a maradás mellett, mert nem szívesen válnának meg jelenlegi kollégáiktól. Ezektől minden generáció egyaránt tart, de a változástól való félelem például az 50-59-es korcsoportnál nagyobb súllyal esik latba. Ennek ellenére a fiatalok 57 százaléka is úgy nyilatkozott, nem szereti a változást.
Ha már a változásról van szó: sokan nem is a munkahelyüket hagynák ott nehezen, akkor a megszokott környezetüket, addigi otthonukat, lakóhelyüket. Egy az OTP Bank megbízásából készített felmérés szerint munkakereséskor kiemelten fontos szempont a dolgozóknak, hogy ne szakadjanak el túl messzire lakóhelyüktől. A válaszadók több mint felének fontos, hogy a megszokott környezetében maradjon, illetve, hogy elérhető távolságban legyen következő munkahelye. Csupán minden tizedik válaszadó költözne másik településre, ha ott jobb álláslehetőséget kínálnak neki.
Friss felmérésünk szerint a magyar munkavállalók csaknem fele folyamatosan nyitott szemmel jár, hátha adódik egy-egy jobb álláslehetőség. A budapesti válaszadók körében ez az arány 10 százalékkal alacsonyabb. Vidéken is csökkenhet az állást váltani kívánók száma, ha a munkavállalók igényeinek megfelelőbb feltételeket biztosítanak a cégek - nyilatkozta Bertalan Imre, az OTP Bank HR vezetője.
