A Magyarországon mintegy 700 főt foglalkoztató Unisys Unisys közzétette legújabb nemzetközi felmérését, amely azt vizsgálta, hogyan alakítják át a vállalatok IT-stratégiáikat annak érdekében, hogy ki tudják aknázni a legújabb technológiák – például a generatív AI, az AI-ügynökök és a kvantumszámítás – előnyeit. A „From Complexity to Clarity: Modernizing Cloud and IT for What Comes Next” című jelentésben nyolc ország 1000 felsővezetője és IT-döntéshozója osztotta meg tapasztalatait.
Az eredmények azt mutatják, hogy egyre nagyobb szakadék tátong az üzleti ambíciók és a vállalatok IT-infrastruktúrájának felkészültsége között – ez pedig azt a kockázatot hordozza, hogy befektetéseik meddők maradnak, innovációs potenciáljuk visszaesik, és kitettebbek lesznek a kibertámadásoknak is. A tanulmány ugyanakkor azonosít egy szűk, „Innovációs éllovasok” néven említett, mintegy 100 vállalatból álló csoportot is, amely példát mutat abban, hogyan lehet okos IT-beruházásokkal felgyorsítani az új technológiák bevezetését.
A kutatás legfontosabb megállapításai:
- A vállalatok 78 százaléka növelné befektetéseit a generatív AI-ba, vezetők 73 százaléka szerint pedig úgy véli, az AI-ügynökök (Agentic AI) kulcsfontosságúak a versenyképesség fenntartásában. Utóbbi arány Európában még nagyobb: 80 százalék.
- Ennek ellenére mindössze 36 százalékuk meri állítani, hogy készen cége áll nagy léptékű AI-terhelések kezelésére.
- A döntéshozók 82 százalék-a a felhőt és az IT-t immár önálló profitközpontként kezeli. Bár kevesebb mint felük elégedett teljesen a felhő, az automatizáció és a generatív AI megtérülésével, háromnegyedük mégis további befektetéseket tervez.
- A szervezetek többsége nincs felkészülve a modern kiberfenyegetésekre, és csak 14 százalék gondolja úgy, hogy készen áll a posztkvantum titkosítás korszakára.
- 85 százalék ismeri el, hogy kiberbiztonsági stratégiája inkább a támadások utólagos kezelésére épül, nem megelőzésre – miközben az üzemszünetek költsége óránként 500 ezer dollárra is rúghat.
Európai helyzetkép: lelkesedés van, infrastruktúra nincs
Mint láttuk, az európai szervezetek a globális átlagnál is nagyobb lelkesedéssel fordulnak az új technológiák felé, ugyanakkor az infrastruktúra terén Európa mutatja az egyik legnagyobb lemaradást:
- az itteni vezetők mindössze 25 százalék-a gondolja, hogy vállalata informatikai rendszere képes támogatni a kvantumtechnológiát (globálisan ez az arány 33 százalék),
- generatív AI esetében is mindössze 36 százalék érzi magát felkészültnek,
- AI-ügynököknél pedig csupán 21 százalék (bár itt a globális arány is alig több).
A kiberbiztonsági helyzet szintén figyelmeztető: Európában a szervezetek 90 százaléka szerint védelmi stratégiájuk inkább utólagos reagálásról szól, nem megelőzésről.
„A következő technológiai forradalom már zajlik, de sok szervezet még mindig elavult alapokra és folyamatokra épít”
– mondta el Manju Naglapur, az Unisys Cloud, Applications & Infrastructure üzletágának vezető alelnöke és vezérigazgatója. – „Ahhoz, hogy a generatív AI és az AI-ügynökök valódi értéket teremtsenek, modernizálni kell az infrastruktúrát, össze kell hangolni az IT- és üzleti prioritásokat, és proaktívabb kiberbiztonsági szemléletre van szükség.”
Az elavult infrastruktúra visszafogja az AI és a kvantum fejlődését
Az innovációs éllovasok 82 százaléka már most IT-költségvetése több mint 6 százalék-át fordítja generatív AI-alapú adatkezelésre. Bár a szervezetek lelkesen fektetnek be az új technológiákba, sokan elismerik: jelenlegi infrastruktúrájuk nem kielégítő. Ez alig változott a 2023-as Unisys-felméréshez képest – továbbra is az elavult rendszerek, a szakemberhiány és az üzleti–IT prioritások közötti szakadék számítanak a legnagyobb kihívásnak. Mindössze a szervezetek 36 százaléka érzi magát felkészültnek nagy volumenű generatív AI-terhelésekre, a kvantumszámítás esetében ez az arány 32 százalék, edge computingnál 34 százalék, míg a régóta tárgyalt kiterjesztett és virtuális valóság esetében csupán 35 százalék.
Utólagos reagálás helyett proaktív védelem kell
Az elmúlt évben a szervezetek 17 százalék-ánál történt biztonsági incidens, ahol az üzemszünet óránként akár 500 000 dollárba került. Mégis, csak a vezetők 14 százalék-a mondja, hogy rendszere felkészült a posztkvantum titkosításra. Ráadásul 85 százalékuk elismeri: jelenlegi kiberbiztonsági stratégiájuk inkább a támadásokra adott utólagos válaszokra épül, nem megelőző megoldásokra. Bár egyre többen váltanak új modellekre – 62 százalék már bevezette vagy tervezi a Zero Trust-ot, 61 százalék a kiberhelyreállítást helyezi előtérbe, és csupán 43 százalék alkalmaz AI-alapú kiberbiztonsági eszközöket –, a védelem megerősítésére hatalmas lehetőség maradt.
A teljes kutatás letölthető innen.
(Borítókép: Unsplash/Christopher Gower)
