Ma már szinte minden hazai régióban ezer forint feletti átlagos órabérre számíthatnak a fizikai dolgozók. Ez alól kivételt a dél-dunántúli és az észak-alföldi régió jelent, ahol a betanított munkát végzők körében az átlag a 900 és 1000 forint közötti sávban mozog. A szakmunkások azonban Közép-Dunántúlon és Közép-Magyarországon immár átlagosan 1250-1300 forint körüli átlagos órabérrel számolhatnak.
Soha nem volt még ennyi betöltetlen álláshely
„A fizikai órabérek átlag feletti emelkedésében komoly szerepet játszik a minimálbér 8 százalékos emelkedése, illetve az a tény, hogy soha nem látott mértékű a betöltetlen álláshelyek száma, így tovább élesedett a vállalatoknak az elérhető munkaerőért folytatott versenye – magyarázza Hamrák Viktor, a a Trenkwalder munkaerő-kölcsönzési üzletágvezetője. – Egyelőre nem látható komolyabb változás a trendekben, ami azt jelzi előre, hogy az év hátralévő részében is dinamikus bérnövekedésre számíthatunk.”
A BDO Magyarország eközben több mint 60 nemzetközi cég hazai leányvállalatánál dolgozó közel 500 középvezetőnek a béradatait vizsgálta meg. Az 500 és 800 ezer forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozó alkalmazottak esetében a béremelkedés mértéke 2018 első negyedévéhez képest átlagosan 5,2 százalék volt.
A középvezetői bérek is változnak
„Tavaly ilyenkor 4,5 százalékos bérnövekedést tapasztalhattunk ebben a körben, ami azt jelenti. hogy középvezetői szinten is felgyorsult a bérek emelkedése – mutat rá Hajnal Péter, a BDO Magyarország könyvelési, bérszámfejtési és outsourcing üzletágának partnere. – Ha azonban a tavalyhoz képest gyorsuló inflációt is figyelembe vesszük, a reálbéremelkedés nem haladja meg a tavalyi 2 százalék körüli szintet. Nem véletlen, hogy ebben a körben továbbra is magas, 4 százalék körüli fluktuációt mérünk: Egy munkahelyváltáskor ugyanis ez a munkavállalói réteg a tapasztalatok szerint akár 20-30 százalékos béremelést is el tud érni.”
Egyre inkább reflektorfényben a béren kívüli juttatások
A BDO a felmérés során vizsgálta a középvezetők bérszerkezetének változását is. Kiderült, hogy a munkaerő megtartása érdekében a munkáltatók a korábbinál nagyobb szerepet szántak a kiegészítő bérelemeknek (bónusz, jutalom, bérpótlékok, stb.), amelyeknek az alapbérhez viszonyított aránya a középvezetők javadalmazásában az egy évvel korábbi 16-ról 22 százalékra emelkedett. Mindez annak is köszönhető, hogy sok munkáltató a cafeteria-elemek adózásának jelentős idei szigorítása ellenére igyekezett fenntartani a cafeteria-juttatások korábbi mértékét.
