Viszont mivel itthon a munkaadók forintban fizetik a béreket, a 2022-ban euróval szemben nagyot gyengülő árfolyam ezen olyan sokat tompított, hogy euróban számolva még mindig a magyar dolgozó volt a harmadik legolcsóbb az egész Európai Unióban a román és a bolgár után. 

Amíg forintban számolva csaknem 14 százalékkal nőttek tavaly itthon a bérek és járulékok együttesen, euróban mérve csak nagyjából 4 százalék volt a növekedés mértéke (2021-ben az óránkénti munkaerőköltség 10,3 euró volt átlagosan).

Az európai statisztikai hivatal nemrég közölt friss béradatai alapján a magyar dolgozó bérköltsége tavaly átlagosan 10,7 euró volt, ami csak kicsivel haladta meg a 9,5 eurós román és a 8,2 eurós bolgár munkaerőköltséget. 

A nyugati tagállamokban átlagosan 35-40 euró körül alakult az egy órára eső átlagos munkaerőköltség, míg a keleti tagállamokban ennek körülbelül negyede-fele körül mozgott a munkaerő ára, nagyjából 10-15 eurós sávban. 

Tavaly az Európai Unióban Luxemburgban, Dániában és Belgiumban volt a legmagasabb a munkaerőköltség (50,7; 46,8;és 43,5 euró), de például a szomszédos Ausztriában a 49 eurós óránkénti munkaerőköltség is körülbelül négyszerese volt a magyarnak.

Visszatérve Magyarország uniós pozíciójára, ezt két érdekes trend is magyarázza. Az euróban számolt bérköltségekre egyrészt hatással vannak a hazai bérszintek, amik az unión belüli árkülönbségeket kiszűrve is alacsonynak számítanak. 

A vásárlóerő-paritáson számolt nettó mediánjövedelmeket összehasonlítva Magyarország 2021-ben Románia és Bulgária mellett csak Görögországot előzte meg, miközben ugyanebben a kategóriában Észtország, Lengyelország és Csehország már a középmezőny aljára zárkózott fel.

Mindemellett, míg a régióban euróban számítva a magyar bérköltségek nőttek a legkisebb mértékben 2008 és 2022 között, messze a forint gyengült a legtöbbet az euróval szemben.

Ez a hatás ráadásul még hangsúlyosabbá is vált 2022-ben, amikor a forint gyengülése még rá is kapcsolt a többi szabadon lebegő régiós devizához, a cseh koronához és lengyel zlotyhoz képest.

Így miközben a főleg hazai piacra dolgozó, kevésbé hatékony magyar kis- és középvállalkozások munkaerőköltségei az uniós csúcs közelében nőttek, a multiknál ugyanez a folyamat ugyanilyen összehasonlításban kifejezetten visszafogott maradt.

A cikk eredetileg a G7 oldalán jelent meg.