A hazai (főként a kreatíviparban érdekelt) cégek legnagyobb gondja, hogy nem igazán tudnak a digitális fenntarthatóságról – mondja Huszics György, a Carbon Crane társalapítója. „Ezzel nincsenek egyedül. A tiszteletet érdemlő – és ritka – kivételektől eltekintve az ügynökségi és a megrendelői oldal is komoly információhiányban szenved, ami nemzetközi szinten is érezhető. A legutóbbi, több ország szakértőit felvonultató kerekasztalban is meglepve hallgatták beszélgetőpartnereim, hogy egyáltalán van karbonlábnyoma a digitálisnak, ráadásul nem is kicsi. Ha ezen túljutottunk, akkor jön a következő szint: mihez lehet kezdeni vele, van-e megoldás az offszetelésen a kiváltáson túl? A jó hír, hogy igen, lehet csökkentésben, megelőzésben gondolkodni.”
A Carbon Crane legfrissebb, globális forrásokból származó adatai 2019-esek: ezek a globális karbonlábnyom hozzávetőleg 4 százalékára tették a digitális rész – az internet és a digitális eszközökhöz kapcsolódó eszközök – kibocsátását, akkoriban ez a globális légi közlekedés teljes kibocsátásával volt pariban. A szakértők 2025-re ennek a duplázódását jósolták, és akkor még nem számolhattak a digitalizáció és a Covid generálta dinamikus növekedéssel, az AI megjelenésével.
Az eszközökre lebontott adatokból az derül ki, hogy egy e-mail – a méretétől, csatolmányoktól függően – 0,3 és 50 g között mozog, de globális szinten 350 milliárd keletkezik naponta. Fél óra streaming 1,6 kg CO2-kibocsátással jár, egy keresés nagyjából 0,2–0,5 gramm, egy átlagos weboldal 0,8 gramm körül van, bár ez utóbbi számos tényezőtől függ, ezért az oldal szerkezete alapján lehet lényegesen testreszabottabb becslést adni.
Huszics György szerint a digitális karbonlábnyommal kapcsolatos tudásnál csak a tapasztalat kevesebb, és nem azért, mert nem jól informáltak a vállalkozások. A piacon jelenleg elérhető kutatások is általánosságban foglalkoznak a fenntarthatóság kérdésével, a digitális aspektusról kevés szó esik, tapasztalataik alapján inkább a rácsodálkozás jellemző.
A Neo Interactive 2023-ban több kutatást is indított, a „Mennyire zöld a magyar web?” desktop felmérésen túl országosan kérdezik a magyar kkv-szektor, valamint a nagyvállalatok véleményét a digitális fenntarthatóságról. Kollégáik folyamatosan konferenciákon, üzleti fesztiválokon adnak elő, illetve tartanak workshopot zöld digitális témákban, kézzel fogható példákon keresztül. Létrehozták a gyakorlatilag zéró károsanyag-kibocsátással rendelkező Hellogreenweb.hu weboldalt, egy olyan díjmentesen elérhető zöld platformot, ahol egyetlen adat megadásával másodpercek alatt eredményt kaphat bárki arról, hogy honlapjának mekkora a szén-dioxid-kibocsátása. A honlap URL-címe alapján az oldal elvégzi a kalkulációt, melynek részletes eredményét azonnal, érthető formában mutatja a rendszer, az eredmények mellett pedig olyan javaslatokat tesz, amelyekkel drasztikusan csökkenthető a vizsgált honlap szén-dioxid-kibocsátása, akár már néhány napon belül. Az oldal 2023 őszi indítását követően már több ezer lekérdezés történt, jelenleg is naponta többtucatnyi tesztet futtatnak le rajta a hazai vállalatok. A Neo Interactive hamarosan országos kutatást és széles körű szemléletformálást is tervez a témában, mert úgy vélik, több tényező hatása összeadódott az utóbbi időszakban. Így például a digitális „hulladékról” még sajnos kevesen vesznek tudomást, pedig fenntarthatatlan és környezeti szempontból rendkívül káros. A környezeti hatások szemléltetésére Kepes Katinka, a cég vezetője rámutatott:
ha egy átlagos ember napi 5 órát streamel HD minőségben, akkor az éves szinten 1,57 millió tonna CO2-kibocsátással jár. Egy AI-modell betanítása 315 világ körüli repülőút CO2-kibocsátásával egyenlő, ma a közel 5 milliárd okostelefon több milliárdszor annyi adatot termel egy átlagos hónapban, mint a korai számítógépek.
„Bármilyen adattárolást, digitális tevékenységet szerveroldalon is ki kell szolgálni, ez a folyamat pedig energiafogyasztással és így bődületes károsanyag-kibocsátással jár. Ezért döntöttünk úgy, hogy 2025. január elején útnak indítjuk a Digitális Törlés Hét kampányt, melynek célja tudatosítani a digitális szennyezés problémáját, valamint edukálni: praktikus tippeket adunk a digitális lábnyom csökkentésére, mind a lakosság, mind a B2B szektor számára. A korábbi kutatásainkon felül a kampányt megelőzően szeretnénk B2C és B2B kutatást is készíteni, melyek célja a digitális fenntarthatósággal kapcsolatos jelenlegi helyzet felmérése. A lakossági vonal esetén leginkább a digitális viselkedési szokások, platformhasználat van a kutatás fókuszában, míg vállalati oldalon inkább a digitális fenntarthatóság »megértését«, elfogadottságát, lehetőségeit kutatjuk az adott cég vonatkozásában.”
A teljes cikket társlapunknál, a Kreatív Online oldalán tudjátok elolvasni.
(Borítókép: Adobe Stock)
