Szerinted mitől jó egy kreatívcsapat?
A jól működő kreatívcsapat titka a sokszínűség, az elfogadás, a rugalmasság, az empátia és ami talán mindennél fontosabb, az a motiváció. Hogy kinek mit jelent a motivált működés, az egyénenként változik. Ami fontos, hogy
a célunk közös, egy felé tartunk, de hogy ki mit tesz hozzá, miben látja az egyéni céljait, az mindenképp változatos kell legyen. A craft csapatban dolgozó szakembereket sokkal inkább az motiválja, hogy a meglévő ötleteket hogyan lehet minél hatékonyabban, minél magasabb szinten kivitelezni, míg a conceptcsapatot sokkal inkább a kihívást jelentő, izgalmas briefek és ügyfelek mozgatják.
Milyen gyakran túlóráztok? Hogyan kompenzáljátok?
Nagyon ritkán. Ha rajtam múlik, nincs hétvégézés és éjszakázás. Azt már évek óta látjuk, hogy a rugalmasabb munka- és időbeosztás felértékelődött. A túlélő mód nem vonzó már a fiatal tehetségek számára, ráadásul a teljesítményt nem a túlórák és hétvégézések jelentik, sokkal inkább a minőségi idő, az átgondolt ötletek. A modern ügynökségi modell kiegyensúlyozottabb, nem törtető, nem a mennyiségre törekszik, hanem kooperatív és alkalmazkodik a munkavállalók igényeihez, ezáltal sokkal hatékonyabb, mint valaha.
Hogyan alakul nálatok a férfiak és nők fizetése? Van-e különbség ugyanazon pozícióknál?
Nincs. Nálunk a pozíció és a szaktudás határozza meg a fizetéseket.
Hány családos van a csapatban? Jár nekik megkülönböztetett figyelem?
Sok családos van. Annak köszönhetően, hogy a teljes kreatív csapat működésében igyekszünk megszüntetni a túlórákat, így a családosok is jobban tudnak tervezni, kiegyensúlyozottabb a munka-magánélet.
A kismamák hogyan tudnak visszatérni a csapatba?
Korábban már volt visszatérő kismama a csapatomban. Azt gondolom, hogy ilyenkor abban kell segítenünk, hogy a rutint és ezáltal az önbizalmát visszakapja, és ne anyukaként, hanem ugyanolyan profi, kreatív szakemberként tekintsünk rá, mint azelőtt. Ennek érdekében nem a kapott feladatok típusára, hanem mennyiségére kell figyelni, hogy legyen ideje úgy megcsinálni azokat, hogy ő is elégedett legyen az eredménnyel, és egyből sikerélménye legyen.
A gyerekvállalás egyébként a kreatíviparágban is egy olyan téma, amit hajlamosak vagyunk a szőnyeg alá söpörni, pedig fontos lenne, hogy beszéljünk róla, hogy legyen rá egy jól kidolgozott stratégia, amit a munkakör függvényében makro és mikro szinten rugalmasan tudunk alkalmazni.
A legfontosabb, hogy egy nő se érezze azt, hogy a gyerekvállalás derékba töri a karrierjét, és akár a munkában, akár a magánéletben kompromisszumokat kell kötnie.
Korábban alig volt női kreatívigazgató Magyarországon,
és nemzetközi szinten is hasonló volt a helyzet. Hogy látod, minek köszönhető, hogy ma már szemmel látható a változás? Miben más egy női kreatívigazgató, mint egy férfi?
Szerencsére az egész társadalom elindult már ebbe az irányba, még akkor is, ha alig látható lépésekben, de egyre elfogadottabbak a nők a vezetői pozíciókban. Kom- munikációs szakemberekként rajtunk múlik, hogy egy élhetőbb, fenntarthatóbb, elfogadóbb, diverzebb társadalom felé haladjunk, ezért azt gondolom, hogy arra a kérdésre, hogy miben más egy női vagy férfi vezető, nem lehet válaszolni, mert amíg ez a kérdés felmerül, addig messze vagyunk a valós céltól. Nem az a lényeg, hogy nők vagyunk vagy férfiak, hiszen vannak maszkulin női és feminin férfi vezetők, akik ellentmondanának a nemekkel kapcsolatos sztereotíp elképzeléseknek. Ami sokkal fontosabb, hogy egyre több olyan reklámügynökség van Magyarországon, ahol megadják a lehetőséget a tehetséges nőknek, és nem félnek őket magas pozícióba tenni.
Az interjú teljes hosszában a Kreatív oldalán olvasható.
