„Semmilyen szél nem kedvez annak, aki nem tudja, melyik kikötőbe tart.”
Talán senki nem ragadta meg jobban a célkitűzés lényegét, mint Seneca, híressé vált mondatában. Azt, hogy ha van célunk, akkor az medret ad napjaink folyásának, alapot ad döntéseinknek és törekvéseinknek és lehetőséget elégedettségre vagy változtatásra. Ha nincsenek célok, mindezek hiányoznak vagy homályosak, hektikusak.
A célkitűzéssel kapcsolatos pszichológiai kutatások eredményeivel találkozhatunk a munka világában, a menedzsment szakirodalomban, a sportban és az élet számos más területén is.
Pszichológiai szempontból a célmeghatározás az önmotiváció és az önirányítás alapvető eszköze – mind a privát, mind szakmai életünkben. Értelmet ad cselekedeteinknek és a folyamatos fejlődésnek.
A témában az első jelentős kutatásokat E. Lock szervezetpszichológus végezte, aki a 60-as évek végétől vizsgálta a célkitűzés és a munkahelyi teljesítmény összefüggéseit. Lock arra a következtetésre jutott, hogy világos és konkrét célokra van szükség, amelyek kihívást jelentenek, és rendszeres ellenőrzésekkel, visszajelzésekkel nyomon követhetők. Ezen kritériumoknak megfelelő célok akár tízszeresére is növelhetik a teljesítményt.
Hatékonyabb tehát vezetőként azt mondani, hogy "az év végére növeld az értékesítésed 25% -kal, ahelyett, hogy "az idén teljesíts jobban". A példa egyszerű, de megmutatja, hogy a számszerűsített, időhöz kötött célmegfogalmazás hogyan hat az eredményre.
Locke Dr. Gary Lathammel együtt öt alapelvben foglalta össze a jó célok jellemzőit:
- Egyértelműség: világos és jól meghatározott
- Kihívással teli: kihívást jelentő, ugyanakkor elérhető
- Elkötelezettség: ahhoz, hogy elérjük a céljainkat, teljes mértékben el kell köteleződnünk azok mellett
- Visszajelzés: a célok rendszeresen értékelése és átgondolása
- Feladat összetettsége: idő és tér szükséges a komplex célok eléréséhez, amihez az összetett célok lebontása lesz segítségünkre
A fenti szabályok alól kivételt jelentenek a komplex gondolkodást, kreativitást igénylő feladatok, ahol az ilyen célkitűzés visszafelé sülhet el. Ugyanis ezek a tevékenységek a mentális kapacitásunk teljes kihasználását igénylik, amit a célon való gondolkodás is csökkenthet.
Lock és Lathamm arra is rámutattak, hogy aki célokat tűz ki és ennek megfelelően éli életét, az motiváltabb lesz, valamint erősebb önbecsülés, önbizalom és magasabb szintű autonómia jellemzi.
Mit jelent a célkitűzés a pszichológiában?
A pszichológiában a célok kitűzése egy sikeres cselekvési tervre utal, amelyet magunk elé tűzünk ki és ami elvezet minket a megfelelő időben és megfelelő módon történő aktivitások kiválasztásához.
Lélektani szempontból az egyéni, személyes célok domináns szerepet játszanak abban ahogyan magunkat és másokat látjuk. Az a személy, aki koncentrált és célorientált, valószínűleg pozitívabban áll az élethez, és a kudarcokat is képes ideiglenes kudarcokként érzékelni és nem az egész személyiségét érintő hiányosságként.
A célok kitűzése jót tesz a mentális egészségünknek és hozzájárulhat az élettel való elégedettség érzéséhez is.
Miért olyan nehéz fenntartani a motivációnkat a hosszabb távú céloknál?
Egy, a londoni Queen Mary Egyetemen 2020-ban végzett kutatás során elemezték a célhoz szükséges erőfeszítés és a cél által elérhető jutalom közötti kapcsolatot és két kritikus szakaszt azonosítottak be:
- a cél kitűzésekor a várható jutalom motiválta a vizsgálati személyeket,
- amint azonban elkezdték megvalósítani a terveket, a figyelem a szükséges erőfeszítések nehézségére helyeződött.
Ezek a megállapítások rávilágítanak annak egyik okára, hogy miért veszítjük el a motivációnkat egy hosszabb távú céllal kapcsolatban: hosszabb időtávot tekintve a cél eléréséhez kapcsolódó pozitívum, jutalom veszít értékéből, ennek révén a cél pedig a vonzerejéből. Amennyiben felbukkan egy rövidebb távon kecsegtetőbb kimenet, az azonnali kielégülést előnyben részesítve, hajlamosak leszünk ezért feladni a távlati célunkat (Jobb ma egy veréb, mit holnap egy túzok…).
Ez az automatikus reakciónk valószínűleg evolúciós haszonnal járt, például az őseink gyakrabban éltek túl, amikor rögtön megették az ételüket, hisz a jövő veszélyesebb és bizonytalan volt.
Ha szeretnénk bebiztosítani a hosszabb távú célok melletti elkötelezettségünket, élhetünk a vizualizáció, a teremtő képzelet módszerével, ami azt jelenti, hogy a lehető legnagyobb részletességgel képzeljük el magunkat abban az állapotban, amikor elértük az adott célt. Ez a rendszeresen felidézett pozitív kép segít a motiváció hosszabb távú fenntartásában. (Ez a technika adja a brief módszertan alapját is a future perfect, avagy vágyott jövő megfogalmazása révén.) A háttérben az agyműködésnek az a sajátossága áll, hogy gyakorlatilag nem tud különbséget tenni képzelet és valóság között.
A kutatók ezt azzal egészítették még ki, hogy ha valóban el akarjuk érni a kitűzött célt, jó, ha már az elején tudatosítjuk és számba vesszük a szükséges erőfeszítéseket, majd pedig folyamatosan emlékeztetjük magunkat arra, milyen haszonnal fog járni, ha elérjük a tervezett eredményt.
Hogyan segíti agyunk működése a céljaink elérését?
Ma már számos tudományos kutatás foglalkozik azzal, hogy a célok kitűzése hogyan változtatja meg az agy működését és ezek útmutatást nyújthatnak azzal kapcsolatban is, hogy miként lehet a célok kitűzését jelentősen hatékonyabbá tenni.
Az már bizonyos, hogy a célok kitűzése átstrukturálja az agyat, hogy felkészítse a célnak megfelelő működésre. A leglényegesebb agyi történések ezzel kapcsolatban a következők:
1. Az agynak az a része, amely érzelmekért felelős (az amygdala), értékeli, hogy a cél milyen mértékben fontos számunkra.
2. Az agy problémamegoldásért felelős központja (a frontális lebeny) megvizsgálja a cél jellemzőit.
3. A fenti két terület együttműködik, hogy fókuszáltabban tudjunk a cél felé haladni, segíti az összpontosítást, egyidejűleg pedig kizárja a figyelemből azokat a tényezőket, amelyek nem segítik ezt.
Milyen pszichológiai következtetéseket von ez maga után?
Ha érzelmileg fontos számunkra egy cél, ha erősen vágyunk valamire, az agyunk ezt érzékeli és segít az arra való összpontosításban, ezzel együtt lehetővé teszi, hogy kevésbé jelentősnek érzékeljük az akadályokat, mint amilyennek egyébként tűnhetnének.
Más agyműködést érintő kutatások, összhangban Lock és társai megállapításaival, azzal az eredménnyel zárultak, hogy az ambiciózus célok alaposabban strukturálják át az agyat, ami azt is jelenti, hogy ezeknek a céloknak az elérése kisebb energiabefektetést igényelhet, mint a könnyebb céloké.
Azonban fontos, hogy mindez csak azokra a célokra igaz, amelyeket magunkénak érzünk. Tehát, ha kívülről, például a főnökünktől kapunk egy célt, csak akkor indul be ez a folyamat, ha annak sikerül elköteleződést kiváltani bennünk érzelmileg is a cél iránt!
A magunknak kitűzött célok jók, ha megfelelő önismereten és önértékelésen alapulnak. Képességeink felismerése és elfogadása a célok kitűzése szempontjából létfontosságú, hisz segít reális elvárásokat támasztani magunkkal szemben.
A célok sikeres elérése egyértelműen jelzi sikerünket. Nincs szükségünk mások jóváhagyására, ha elértük a magunk számára kitűzött célokat.
Martin Seligman a pozitív pszichológia egyik legjelesebb képviselője a fenti alapelveket munkaszervezetekre vetítve, határozottan kiállt amellett, hogy a célok kitűzésekor és az elért eredmények értékelésénél figyelembe kell venni az egyéni adottságokat. Ennek hiányában nagyobb az esély túl könnyű vagy végrehajthatatlan célok kitűzésére. Erre az aspektusra kitérnek azok a kutatók is, akik a munkahelyi célkitűzés árnyoldalaira hívják fel figyelmünket.
Doug Smith (1999) a Tedd mérhetővé a sikert! című könyvében azt javasolja, hogy a sikeres célmeghatározás érdekében legyünk tudatosak a következő három kérdésben:
• Mennyire fontos számunkra a cél?
• Mennyire vagyunk biztosak a cél elérésében és megvalósításában?
• Mennyire van összhangban a cél alapvető értékeinkkel és hitünkkel?
A célok kitűzése tehát erőt ad elménknek ahhoz, hogy megteremtse az ideális jövőképet, azt ahogyan az elkövetkező években látni akarjuk magunkat, miközben összeköttetést teremt jelenlegi és ideális énünk között is.
Kevesen vitatják a célkitűzés előnyeit, mégis jóval kevesebben élnek vele. Ennek többnyire a célelérés kudarcától való félelem áll a hátterében. Némely kutatási eredmények ezzel összhangban arra mutatnak rá, hogy a konkrét, ambiciózus célok elérésének sikertelensége valóban veszélyt jelent az önbecsülésre, többszöri előfordulása kiégéshez, motiválatlansághoz, valamint szervezeti szinten fluktuációhoz, elköteleződés csökkenéséhez is vezethet.
Barak Rosenshine pszichológus diákokat vizsgálva a 80%-os sikerarányt találta a legeredményesebbnek a célelérés tekintetében. Ennél magasabb sikerráta alacsony célkijelölésre utalhat, míg az alacsonyabb az önbizalomcsökkenés veszélyével járhat.
A célmeghatározás energiát és értelmet ad az itt és mostnak. Ha befelé figyelsz és beazonosítod a számodra legfontosabb értékeket, szempontokat – és nem mások által elvárt vagy rád testáltakat – az segíthet megtalálni a valós céljaidat és azokat a tevékenységeket, amelyek motiválnak, örömet és önbizalmat hoznak számodra 2023-ban is.
