A hatékony önmotiváció egy olyan képesség, ami a magasan teljesítő munkavállalók sajátja. Fontos kiemelni, hogy a motiváció minden esetben nagyon egyéni. Azaz, ami téged hajt előre, az nekem nem biztos, hogy segít. Ebből következik, hogy a motiváció témakörében is fontos szerepe van az önismeretnek, hogy felismerd, mi az, ami a te saját belső hajtóerődként tud működni, mi az, amiért képes vagy extra erőfeszítéseket tenni és ami a legnehezebb napokon is tartja benned a lelket.
Na de hogyan tudod ösztönözni magad akkor is, amikor nehéz? Következzen öt tipp, amiket akár azonnal kipróbálhatsz a saját életedben is!
1.Célokban gondolkodj és ne feladatokban!
Számos kutatás foglalkozik a célmeghatározás fontosságával. Tanulmányok sora mutatja ki, hogy azok az értékesítők jobban teljesítenek, akik előtt van valamilyen konkrét célszám, illetve azok többet edzenek, akiknek van valamilyen konkrét elhatározása. Az azonban fontos, hogy a célunk elég konkrét legyen.
Emellett a céloknak lehetőség szerint belső, nem pedig külső motivációhoz kell kapcsolódniuk. Belső motivációról akkor beszélünk, amikor valamit önmagunk miatt csinálunk, mert az számunkra fontos, értékes (pl. szeretnénk fejlődni), külső motivációnak pedig azt nevezzük, amikor külső megerősítés reményében végzünk el egy feladatot (pl. több pénz vagy egy magasabb pozíció megszerzéséért). A kutatások azt is mutatják, hogy a belső motiváció általában nagyobb eséllyel is vezet el minket a sikerig. Amennyiben például csak a pénz miatt maradunk egy munkahelyen, valószínűleg ez a külső motivációs tényező csak annyira lesz számunkra ösztönző, hogy a minimumot teljesítsük, ami ahhoz kell, hogy ott tudjunk maradni. A külső motiváció tehát nem feltétlenül jár együtt kiemelkedő teljesítménnyel.
2. Arra koncentrálj, ami élvezetet okoz egy feladatban!
Egy ideális világban mindannyian olyan munkakört és környezetet keresnénk, amelyet élvezünk, és ezáltal magas szinten tartanánk elkötelezettségünket. Sajnos azonban erről gyakran megfeledkezünk a gyakorlatban. Amikor arról kérdezik a munkavállalókat, hogy például a kollégákkal és a vezetővel való pozitív kapcsolat fontos-e a jelenlegi pozíciójukban, a legtöbben igennel válaszolnak. Ám amikor mondjuk 10%-kal magasabb fizetést ajánlanak számukra máshol, akkor képesek ezeket a tényezőket félretenni.
Fontos tanulság, hogy amennyiben a munkahely kiválasztásakor és a projektek elvállalásakor figyelembe vesszük a belső motivációt, az nagyban hozzájárulhat az elkötelezettség és a motiváció fenntartásához.
Azokban az esetekben, amikor ez nem kivitelezhető – hiszen sajnos és természetes módon nem mindenki talál olyan munkát és kap olyan feladatokat, amelyeket szeret -, a ’trükk’ az, hogy a munka azon elemeire fordítsuk a figyelmünket, amelyeket élvezetesnek találunk. Gondoljunk arra, hogy a feladat elvégzése milyen módon lehet kielégítő vagy miként járul hozzá egy hosszútávú célunkhoz - például lehetőséget ad arra, hogy megmutassuk képességeinket a vállalat vezetői előtt, hogy fontos belső kapcsolatokat építsünk ki, esetleg hogy értéket teremtsünk az ügyfelek számára.
3. Jutalmazd meg magad!
Amikor úgy érezzük, nehéz megtalálni a motivációt a mindennapokban, hasznos lehet, ha jutalmakat tűzünk ki magunk elé egy-egy nagyobb mérföldkő eléréséért. Fontos azonban, hogy ne az elvégzett feladatok mennyiségéért vagy a gyorsaságért jutalmazzuk meg magunkat, hanem a teljesítmény minőségéért. Egy könyvelő, aki azért jutalmazza magát, mert gyorsan befejezi a könyvvizsgálatot, előfordulhat, hogy hibalehetőséget hagy magának, míg egy értékesítő, aki az eladások maximalizálására összpontosít, nem pedig arra, hogy ezek a vevők visszatérjenek, valószínűleg számíthat néhány elégedetlen vevőre.
Egy másik gyakori csapda, hogy hajlamosak vagyunk olyan ösztönzőket választani, amelyek aláássák az elért célt. Ha egy fogyókúrázó jutalma a fogyásért az, hogy pizzát és süteményt ehet, akkor előfordulhat, hogy a kemény munka által elért siker egy részét elveszti. Ha az egyik héten a kiemelkedő munkahelyi teljesítésért járó jutalom az, hogy a következő héten megengedjük magunknak, hogy lazsáljunk, akkor csökkentheti a pozitív benyomást. Azt látjuk, hogy egy cél elérése néha arra ösztönzi az embereket, hogy engedjenek a kísértésnek - ami viszont visszaveti őket.
Ezenkívül azt is fontos megemlíteni, hogy egyes külső ösztönzők hatékonyabbak, mint mások. A kutatók felfedezték, hogy a legtöbb ember keményebben dolgozik (több erőfeszítést, időt és pénzt fektet be) egy bizonytalan, mint egy biztos jutalomért, talán azért, mert az előbbi nagyobb kihívást és izgalmat jelent. A bizonytalan jutalmakat nehezebb olykor magunk számára kialakítani, de nem lehetetlen. "Játékossá" tehetünk például egy feladatot, ha két borítékot tartunk az íróasztalunknál - az egyikben egy nagyobb értékű jutalommal -, és a munka elvégzése után véletlenszerűen csak az egyiket választjuk ki.
Végül, a veszteségtől való idegenkedés - az emberek előnyben részesítik a veszteségek elkerülését az egyenértékű nyereségek megszerzése helyett - szintén felhasználható egy erős külső motivátor kialakításához. Azaz, kitűzhetünk magunknak valamifajta büntetést, amennyiben nem érnénk el a kitűzött célt.
4. Tartsd fenn a haladást!
Amikor az emberek egy célért dolgoznak, kezdetben igencsak magas a motivációjuk, majd a folyamat közepén visszaesnek, és ekkor sajnos a legnagyobb valószínűséggel meg is rekednek.
Szerencsére a kutatások több módszert is felfedeztek, amelyekkel felvehetjük a harcot ez ellen a minta ellen. Az elsőnek a lényege, hogy a célt kisebb részcélokra bontjuk - mondjuk negyedéves helyett heti célokban gondolkodunk -, így kevesebb időnk marad arra, hogy visszaessünk.
A másik stratégia az, hogy megváltoztathatjuk a gondolkodásmódunkat az elért eredményekről. Amikor a cél már elérhetőnek tűnik, hajlamosak vagyunk növelni az erőfeszítéseinket. A hűségprogramokban részt vevő fogyasztók például hajlamosak többet költeni, ha közelebb vannak a jutalom megszerzéséhez. Azaz koncentrálhatunk arra, amit már megtettünk egy feladat elvégzéséért, majd a figyelmünket arra fordíthatjuk, amit még el kell végezni. Ez a nézőpontváltás növelheti a motivációt. Például egy törzsvásárlói promócióban a befejezett lépések hangsúlyozása ("10 vásárlásból kettőt már teljesített") növelte a vásárlók vásárlásait az elején, a hiányzó lépések hangsúlyozása ("két vásárlásra van az ingyenes jutalomtól") pedig serkentette a fogyasztást, ahogy a vásárlók közeledtek a célhoz.
5. Használd ki mások motiváltságát!
Az emberek társas lények. Folyamatosan monitorozzuk, hogy mit csinálnak mások, és az ő viselkedésük befolyásolja a sajátunkat. Akár az is növelheti a teljesítményünket, ha egy jól teljesítő alkalmazott mellett ülünk. Ám amikor motivációról van szó, ez a dinamika mégis összetettebb. Amikor azt látjuk, hogy egy kollégánk igencsak motivált és hatékony, kétféleképpen reagálhatunk: vagy inspirálódunk, és megpróbáljuk lemásolni ezt a viselkedést, vagy elveszítjük a motivációnkat, mert feltételezzük, hogy a saját feladatunkat is rábízhatjuk a társunkra.
A probléma az, hogy a feladatainkat nem mindig tudjuk delegálni. Fontos szabály, hogy soha ne nézzük passzívan az ambiciózus, hatékony, sikeres munkatársakat; túl nagy a kockázata, hogy ez demotiválóan hat.
Ehelyett beszélgessünk ezekkel a kollégákkal arról, hogy mit akarnak elérni a kemény munkájukkal, mi hajtja őket és miért ajánlják ugyanezt az attitűdöt másoknak is.
Ha meghallgatjuk, mit mondanak mások a céljaikról, az segíthet nekünk is extra inspirációt találni, és növelni a saját céljaink értékét.
A pozitív társas befolyásolás kihasználásának egy további módja, ha felismerjük, hogy azok az emberek, akik a legjobban motiválnak minket bizonyos feladatok elvégzésére, lehet, hogy nem is feltétlenül azok, akik a leghatékonyabbak körülöttünk a munkahelyünkön. Ehelyett például a családunk vagy a közeli barátaink. Ha ezekre az emberekre gondolunk, és az ő nevükben vágyunk a sikerre, az segíthet erőteljes belső ösztönzőket kialakítani, amelyekre szükségünk van céljaink eléréséhez. Egy nő számára a munkahelyi kemény munka kifizetődőbb, ha úgy érzi, hogy ezzel példát mutat a lányának; egy férfi pedig talán könnyebben tartja magát az edzésprogramjához, ha a barátaival együtt fittebbnek érezheti magát.
A pozitív pszichológiában a flow-t olyan mentális állapotként határozzák meg, amelyben valaki teljesen elmerül egy tevékenységben, élvezettel végzi, amit csinál és teljesen elveszíti az időérzékét. Sajnos ez az érzés a mindennapi életben nem mindig előidézhető. Gyakrabban érezhetjük magunkat úgy, mint Münchhausen báró a mocsárban – olykor nehezen haladunk előre a céljaink elérése érdekében. Ezekben a helyzetekben segíthet, ha kihasználjuk a belső és külső motivátorok erejét, jutalmazzuk magunkat, perspektívát váltunk annak megfelelően, hogy milyen közel vagyunk a célunkhoz, és kihasználjuk a társas befolyást. Az önmotiváció az egyik legnehezebben elsajátítható készség, ám a siker szempontjából mégis kulcsfontosságú.
