Soha véget nem érő e-mailek sora, folyamatos telefonhívások, irreális határidők, nonstop kontroll és irányítás. Ez csak néhány példa azok közül a kellemetlenségek közül, amiket egy olyan vezető okozhat, akinek mindene a munka. Adunk néhány jó tanácsot, ami útmutatóul szolgálhat a workaholic főnök kezeléséhez.

Soha véget nem érő e-mailek sora, folyamatos telefonhívások, irreális határidők, nonstop kontroll és irányítás. Ez csak néhány példa azok közül a kellemetlenségek közül, amiket egy olyan vezető okozhat, akinek mindene a munka. Adunk néhány jó tanácsot, ami útmutatóul szolgálhat a workaholic főnök kezeléséhez.

A legtöbb munkahelyen örülnek annak, ha valaki többet dolgozik, mint amennyit alapesetben elvárnának tőle. A munkamánia azonban hosszú távon kiégéshez vezethet, a magas vérnyomás és az infarktus kockázatáról nem is beszélve. Érdemes tehát odafigyelni a jeleire akkor is, ha kollégánkon, és akkor is, ha saját magunkon észleljük ezeket. A Jobline gyűjtése.

A legtöbb ember számára a munka nem egy választható opció, hiszen pénzre van szükség a megélhetéshez, a pénzért pedig dolgozni kell. Mivel azonban a munkahelyünkön töltjük el a napunk igen tetemes részét, egyáltalán nem mindegy, hogyan viszonyulunk hozzá, mit vált ki belőlünk. Nagyon káros tud lenni, ha az ember nem szereti a szakmáját, a munkahelyét, de az sem egészséges, ha valaki túlzottan szereti, csak a munkájának él, és minden mást háttérbe szorít az életében.

A munka rabjává válni nem új keletű dolog, mégis az utóbbi húsz évben ismerték el a szakemberek komoly kórként, és kezdtek el a veszélyekre figyelmeztetni. Magyarországon először 1919-ben Ferenczi Sándor pszichoanalitikus jegyezte le a „vasárnapi neurózist”.