
A digitális minimalizmus szerepe a technológiai függőség csökkentésében
Te mennyi ideig használod az eszközeidet?
Amikor a munkánk rabjaivá válunk: mindent a munkafüggőségről
A munkamániásnak semmiképp sem jó, de vajon a vállalatra hogyan hat, ha munkafüggő a kolléga?
Mit tehetünk, ha egy munkatársunk a függőség jeleit mutatja?
Kollégáinkkal rengeteg időt töltünk, így fordulhat elő, hogy a munkatársak előbb sejtik meg, ha valaki függőséggel küzd, mint a közeli szerettei.
Honnan ismerem fel a munkamánia és a munka iránti elkötelezettség között a határt?
Más függőséggel, az alkoholizmussal vagy a szerencsejáték-függőséggel ellenétben a munkamániát nagyon is jól tolerálja a társadalom. Sőt, sok esetben még jutalmazza is, magasabb pozícióval, több fizetéssel. Pedig a munkamánia éppen olyan mentális betegség, mint a többi függőség. Nehéz felismerni, de kezelhető.
Persze, felszaladhatsz egy szusszal a csúcsra, csak beledöglesz…
„Minden függőségnek hasonló a mechanizmusa: mindegyik az örömszerzésről, a kielégülésről, a dopamingenerálásról szól. Jól becsapja magát az, aki azt mondja: jól van, lehet, hogy sokat dolgozom, de legalább nem iszom, nem drogozom, nem szerencsejátékozom. Becsapja magát, mert a függőség az függőség. Van kiút belőle, de piszok kemény.”
A szenvedélybetegség rabságában
Furcsán viselkedik egy munkatársa, kiszámíthatatlanul változik a hangulata, hullámzik a teljesítménye, elkalandozik a figyelme, netán feltűnően üres vagy éppen fényes a szeme? Gondolt már arra, hogy az illető esetleg szenvedélybeteg is lehet?
Tabu a munkahelyen: amikor a kolléga szenvedélybeteg
Sokan küzdünk a „mindennapi” függőségek valamelyik fajtájával, például kávé- és csokifüggők vagyunk – hogy a sorozat- vagy közösségimédia-függőségről már ne is beszéljünk. De mihez kezdjünk munkáltatóként vagy kollégaként abban az esetben, ha egy munkatárs valamilyen igazán komoly és kóros, az egészségét közvetlenül is károsító (például alkohol- vagy drog)függőség jeleit mutatja? Egyáltalán honnét ismerjük fel ezeket a jeleket? Jó, ha tudjuk: attól, hogy egy munkatársunk valamilyen kóros függőséggel küzd, még lehet magasan funkcionáló és értékes munkaerő.
„Zsolt vagyok, függő, és 932 napja nem használtam semmit”
„Ezt egy életen át kell játszani” – tartják a függőségről, legyen szó bármilyen szerről: munkáról, sportról, alkoholról, sorozatnézésről stb. Jobbik eset, ha a környezet figyelmezteti a függőt, hogy nincs jelen az életében, rosszabbik, amikor reggel egy árokban ébred. Mitől függ, hogy mitől függünk? Dr. Petke Zsolttal, a Nyírő Gyula Kórház addiktológiai osztályának vezető főorvosával beszélgettünk.
