Azt mondani, hogy „kiégtem” már szinte menőnek számít a mai társadalomban, mert ez azt sugallja, hogy erőt, időt nem kímélve dolgozunk. Csakhogy ez egy tévhit.

Munkaügyi szakemberek számára nem ismeretlen az életkezdési és az életközépi válság kifejezése: az emberek többsége felteszi magának a kérdést a 20-as évei elején, 40-es évei végén, hogy mit is kezdjen magával. A fejvadász szerint érdemes a lehető legtöbbet kihozni ezekből az időszakokból, arra is ad tippet, hogy ezt miként tegyük.

Létezik-e „have it all” a nőknek a munkában és a magánéletben? Mi van, ha egy (életközépi válsággal fűszerezett) karrierváltás rég eltemetett, felkavaró emlékeket ébreszt fel bennünk? Mihez kell elsősorban lojálisnak lenni, ha fél lábbal éppen két karrier közt van az ember? És mit lehet tenni akkor, ha a munkahelyi kapcsolatok a végletekig elfajulnak, és olyan indulatok szabadulnak fel, amiknek még a vezető sem tud gátat szabni – már csak azért sem, mert ő maga is nyakig benne van a történésekben?

Miközben a frissdiplomás kezdő munkavállalók arról a szebb jövőről álmodoznak, amikor végre fel tudják majd mutatni az elfogadhatóbb munkát kínáló álláshirdetésekben többnyire megkövetelt minimum 2–3 év munkatapasztalatot, a szakmai eredményeket már felmutatni képes, a kutatások szerint a karrierjük közepe táján az igát húzó alkalmazottak többnyire elégedetlenebbek az életükkel, mint korábban. Ez ráadásul a legsikeresebbek jelentős részére is igaz – írja a Qubit.

Béke van körülöttünk, betegségeket tudunk gyógyítani, majdnem mindenkinek jut ivóvíz – régen volt ilyen jó dolga az embereknek a fejlett világban. Mégis mindenhol a válság néz vissza ránk: gazdasági válság, klímaválság és a saját életünkben előforduló számtalan válság. Erről az ellentétről beszélgetünk dr. Buda László pszichoterapeutával: válságkezelésről, korszellemről, fél szívekről és kipufogókról.

Korábban írtunk már a kiégésről itt, itt és itt is. De vajon meg tudjuk-e különböztetni egymástól a kiégést (burnout) és az életközépi válságot (midlife crisis)? Érdemes tisztázni a fogalmi különbségeket, hiszen míg az egyik egy betegség, a másik az élet természetes velejárója.