Munkavállalói elégedetlenségtől tartanak a vállalatok.

Már sokan kutatták, hogy mi lehet az oka annak, hogy a nők kevesebbet keresnek, mint a férfiak, de még mindig vannak megválaszolatlan kérdések.

A McKinsey tanácsadócég legfrissebb tanulmánya – Win-win: Kelet-Közép-Európa jól járna, ha helyzetbe hozná a nőket a munkaerőpiacon – szerint a kelet-közép-európai térség GDP-je 2030-ra éves szinten 146 milliárd euróval lenne magasabb, ha a nemek között meglévő munkaerőpiaci különbségeket sikerülne felszámolni. A diszkrimináció kiküszöbölése 8 százalékkal dobná meg a gazdasági növekedést a térségben, hozzávetőleg akkora értéket teremtve, mint a szlovák és a horvát gazdaság együttes teljesítménye.

A bérek közötti különbségek nagy részét még ma sem tudják a közgazdászok jól megmagyarázni, hiába veszik figyelembe a végzettséget, a családi hátteret és más megfigyelhető tulajdonságokat. Ezért mindig fontos olyan területeket kutatni, amik közelebb vihetnek a teljes kép megértéséhez. Ezzel foglalkozik Ellen K. Nyhus és Empar Pons is, akik azt vizsgálták, hogy milyen hatással van a bérekre a munkavállalók személyisége - írja a G7.

Hiába írunk 2019-et, a nemek közötti bérkülönbség még mindig sok nőt érint. Rengeteg szektorról lehetett már hallani, ahol kifejezetten mély a bérszakadék, azonban a művészet felett elsikadt a figyelmünk. Ezidáig.

A nemek közötti bérszakadékról heves viták folynak. Sokan fikciónak tartják, míg mások szerint ez a kegyetlen valóság. Elméletben mindenhol törekedni kellene a férfi-női egyenlőségre, ám a felmérések azt mutatják, sok esetben nem éri meg nőként elhelyezkedni bizonyos pozíciókban. Nincs ez másként a technológiai iparban sem, derül ki a Honeypot felméréséből.