Ma már világszerte tízből legalább négy munkaadó szervezet biztosít az apáknak rövidebb-hosszabb, de az egyébként járó szabadságon felüli munkaszünetet a gyermekük születését követően, a férfiak azonban elvétve élnek a lehetőséggel. A BBC cikke szerint az ódzkodás hátterében leginkább az áll, hogy félnek a hátrányos megkülönböztetéstől, a háttérbe szorulástól, illetve attól, hogy kimaradnak a fizetésemelésekből és az előléptetésekből. Sokan tartanak attól is, hogy gúnyt űznek majd belőlük a munkatársaik - írja a G7.

Volt olyan szórakozóhely, ahol a koronavírus miatt le kellett mondani a fizetés egy részéről, máshol a bizonytalanság miatt álltak fel többen a járvány alatt, ami most munkaerőhiányt okoz. A kulturális eseményeknek otthont adó intézmények, klubok, szórakozóhelyek és a mozik is megérzik azokat a munkaerőpiaci nehézségeket, amelyektől például az éttermek is szenvednek. Hozzájuk képest azonban sok szempontból máshogy élik meg a problémákat, hiába volt mindkét iparág egymáshoz hasonlóan bezárásra kényszerítve. Amellett, hogy a helyszínek egy része nem a magánszektorhoz tartozik, és így némi védelmet élvez a piaci hatásokkal szemben, kormányzati pályázatok is segítettek a vállalkozások egy részén - írja a G7.

A kiégéshez vezető túlhajszoltság mellett az értelmetlen feladatokkal, unalomban töltött munkaidő is rossz hatással lehet az alkalmazottak lelki és testi állapotára a BBC cikke szerint. Az angolul „boreout”-nak nevezett szindrómára egyelőre kevesebb figyelem irányul a viszonylag közismert burnout jelenségéhez képest, pedig nagyjából hasonló egészségügyi következményekkel járnak: például depresszió, szorongás, stressz és álmatlanság – írja a G7.

Válságos időkben az élethosszig tartó tanulás jelentősége különösen felerősödik, a bajba kerülő emberek ugyanis leginkább újabb készségek, ismeretek elsajátításával tudnak ellenállni a munkaerőpiaci megrázkódtatásoknak. A mostani, járványhoz köthető krízis abból a szempontból is rendhagyó, hogy a lezárások a továbbképzéseket is érintették – a válság kialakulásával tehát épp egy olyan lehetőség zárult vagy legalábbis szűkült be, ami felkészíthetné az érintetteket a megváltozó körülményekre. Jórészt e furcsa helyzet tapasztalatait összegzi a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) napokban megjelent kiadványa – írja a G7.

Fizetett szabadságra küldték a dolgozóiakat egyes amerikai technológiai cégek a járványügyi korlátozások lazítását követően, hogy elkerüljék a kiégésüket. A The Washington Post beszámolója szerint a LinkedIntől kezdve a társkereséssel foglalkozó Bumble-ig számos vállalatnál felismerték, hogy a járvány megviselte az alkalmazottaikat, akik a lezárások alatt minden korábbinál több időt töltöttek a képernyők előtt, és gyakran még akkor is a munkájukon törték a fejüket, amikor már nem kellett volna, hogy dolgozzanak - írja a G7.

Az otthonaikban dolgozó munkavállalók jelentős része nem lelkesedik az irodákba való visszatérés iránt, a cégvezetők közül viszont sokan nem tartják megfelelőnek a távmunkás rendszert. A The Atlantic cikkében idézett kutatási eredmények szerint bár sokféle munka hatékonyabban végezhető otthon, a vállalatvezetői ellenérzések miatt a többletteljesítményükért a távmunkások kevésbé számíthatnak béremelésre vagy előléptetésre az irodában dolgozókhoz képest - írja a G7.

Dollármilliókat nyerhetnek az irodaházak tulajdonosai az irodisták alapos megfigyelésével, derül ki a New York Times cikkéből. A modern irodákban ugyanis egyre több szenzor figyelheti az ott lévők tevékenységét, az így gyűjtött adatok alapján pedig nemcsak a légkondicionálás és világítás finomhangolható, hanem a cégvezetők az alkalmazottak mozgását, tevékenységét is alaposan megismerhetik. Mindez a járvány elleni védekezésben is hasznosnak bizonyulhat, ami jelentősen növelheti a kamerákkal és érzékelőkkel teletűzdelt irodák vonzerejét az – Egyesült Államokban legalábbis – gyengélkedő piacon – írja a G7.

A részmunka mostanra a versenyképesség javítását hivatott foglalkoztatási forma Európa fejlettebb gazdaságaiban, míg a kevésbé fejlett országokban – mint például Magyarországon – egyelőre inkább a válságkezelés eszközeként tekintenek rá. Pedig Vörös Máté és Fűrész Diána Ivett friss tanulmánya szerint bizonyos tekintetben a magyar részmunkaidősök is hatékonyabban dolgoznak a teljes állásban dolgozóknál.