Az átcsábítás kockázatos és nem csak etikai, de jogi kérdéseket is felvet
A versenytársak vagy a konkrét konkurens vállalat jogi lépéseket is tehetnek, ha úgy vélik, hogy a munkavállalók átcsábítása során üzleti titkok kerülnek át a konkurens vállalathoz. Hazánkban is szigorú szabályok kötik az ilyen eseteket, és bár a cégek gyakran versenytilalmi megállapodásokat kötnek kulcspozícióban lévő dolgozóikkal, hogy megakadályozzák az átcsábítást a Gazdasági Versenyhivatal is érintett lehet az ilyen ügyekben.
A fizetés kérdése – nyilvános adat vagy üzleti titok?
A munkáltatók egyik legszenzitívebb információja a munkavállalói munkabére és juttatási csomagjuk, de számos érdek ütközhet ezen adatok miatt. Egyrészt a munkáltató szeretné az egyes munkavállalók munkabérét titokban tartani a többi kolléga előtt, másrészt a munkáltatónak ahhoz is méltányolható érdeke fűződik, hogy a munkavállalóinak juttatott munkabér és egyéb juttatási csomag maradjon bizalmas a versenytársai előtt is. Kérdés, hogy a munkabér tekinthető-e üzleti titoknak, amelynek kiszolgáltatása esetén a titok megsértőjével, így a munkavállalóval szemben kártérítés igény érvényesíthető.
A fenti kérdésekre adnak választ a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners munkajogi és versenyjogi szakértői egy INGYENES üzleti reggeli keretében, melynek tematikája:
- Hogy minősül versenyjogi szempontból a poaching, vagyis a munkaerő elcsábítása?
- Munkáltatóként milyen veszélyeket rejt a munkavállalók csoportos átvétele egy versenytárs munkáltatótól?
- Hogyan védhetik meg magukat a cégek a versenytársak agresszív munkaerő-toborzási gyakorlataitól?
- Milyen munkajogi korlátok léteznek a versenyjogi megállapodásokkal kapcsolatban?
- Üzleti titoknak minősül a munkabér – vagy esetleg személyes adat?
Az ingyenes rendezvény időpontja: 2024. november 5. 8:30 - 11:00
Helyszín: Online vagy személyesen a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners irodájában, 1051 Budapest József nádor tér 5-6.
Kérjük, október 30-ig regisztráljon a gombra kattintva:
A szerzők ügyvédek.
