hero
Tóth Barbara
Becsült olvasási idő: 3 perc
Tényleg létezik egy képlet a sikerre?
Mi az oka annak, hogy egyes projektek vagy személyek sikeresek lesznek, míg mások elbuknak? Miért van annyi tehetséges, mégis sikertelen ember? A tehetségen kívül milyen egyéb tényezők befolyásolják a sikerünket? Cikkünkben ezeket a kérdéseket járjuk körül Barabási Albert-László A képlet című könyve alapján.

A siker egy nehezen megfogható dolog, amely mindenki számára mást jelent. Épp ezért A képlet című könyv nem egy szokványos útmutató ahhoz, hogy hogyan legyünk sikeresek, inkább a siker mögött rejlő mintázatokra fókuszál, melyeket Barabási Albert-László a siker egyetemes törvényeinek nevez. Ezek a törvények határozzák meg, hogy kiből lesz például híres teniszjátékos, egy 136 fős kutatócsoportból ki kapja a Nobel-díjat, vagy hogy kit léptetnek elő.

A teljesítmény nem minden

Azt gondolnánk, hogyha a sikerről van szó, a teljesítmény a legfontosabb tényező. Sokszor nyugtatjuk magunkat azzal, hogy ha elég jól teljesítünk, biztos sikeresek leszünk. Bár a teljesítmény kétségkívül fontos, ambíció nélkül azonban nem sokat ér. Princetoni kutatók szerint azok a fiatalok, akik olyan egyetemekre jelentkeznek, ahova nagyon nehéz bejutni, sokkal nagyobb eséllyel lesznek a későbbiek folyamán sikeresek, mint azok, akik nem rendelkeznek ekkora ambícióval. Ez akkor is igaz, ha végül nem jutnak be az adott egyetemre. Tehát az ambíció nagymértékben hozzájárul a hosszútávú sikerhez. 

Siker az, amit mások (is) annak látnak

Legtöbbször a sikert teljesítmény alapján határozzuk meg, így olyan munkakörökben, ahol a teljesítmény egyértelműen mérhető, a siker is könnyen meghatározható. A szervezeti életben a számok határozzák meg a teljesítményt, vagyis minél magasabb számot jeleznek a mutatók, annál sikeresebbnek tekinthető egy vállalat. Azonban vannak olyan területek, például a művészek világa, ahol már nem ilyen egyszerű meghatározni a sikert. Itt a sikert nem a számok, hanem az ismertség alapján mérik, vagyis, hogy mennyi emberhez jutott el egy adott műalkotás. Ahhoz, hogy egy alkotás ismert legyen, kapcsolatokra van szükség. De a társas kapcsolatok a vállalatokban is nagy előnyt jelentenek, hiszen soha nem egyedül dolgozunk.

„A siker nem individuális természetű, hanem kollektív jelenség, amelyet úgy tudunk mérni, hogy megfigyeljük, a környezetünk miként reagál az adott teljesítményre. A siker soha nem rólad szól, de még csak nem is a teljesítményedről. A siker rólunk szól, és arról, hogy mi hogyan látjuk a teljesítményedet” - írja Barabási.

Utolsókból lesznek az elsők

Egy állásinterjú vagy verseny során sokan úgy gondolják, hogy a legjobb elsőként bemenni és minél hamarabb túllenni rajta. Barabási azonban több példával is szemlélteti, többek közt a sajátjával, hogy miért éri meg mégis utolsóként megmérettetni magunkat. Amikor egy állásinterjúra jelentkezett, állítása szerint ő volt a legtapasztalatlanabb a jelentkezők közül, a bizottság pedig már rég eldöntötte, kit fog választani, mielőtt őt egyáltalán meghallgatták volna. Ám végül mégis őt választották, ennek oka pedig az volt, hogy ő volt az utolsó jelölt. Azt javasolja, hogyha időpontot kapunk egy meghallgatásra, ha lehet, cseréljük inkább el, hogy minél közelebb legyen az interjú időpontja a döntéshozatalhoz. Ennek az az oka, hogy az első jelentkezőknél sokszor még a bizottság sincs tisztában azzal, hogy pontosan mit keres. Ahogy egyre több jelentkezőt hallgatnak meg, egyre inkább látják, mire van szükségük. Ha tehát valaha felmerült benned a kérdés, hogy miért pont az a kollégád kapta meg az előléptetést, aki nem is olyan tehetséges, a válasz egyszerű, valószínűleg őt hallgatták meg utoljára.

Alkalmasság x korábbi siker = jövőbeni siker

Mitől függ, hogy egy projekt sikeres lesz-e vagy sem? A Kickstarter nevű oldalon különböző projektekre lehet adományokat gyűjteni. Egy itt végzett kísérlet során, teljesen véletlenszerűen választottak ki olyan projekteket, melyeket még senki nem támogatott. Majd egy jelképes összeget adományoztak ezeknek a projekteknek, ezután arra lettek figyelmesek, hogy mások is elkezdtek adományozni, így ezeknek a projekteknek nagyobb esélyük lett a sikerre, mint korábban. Vagyis látták, hogy valaki támogatta a projektet, ezáltal úgy gondolták, megéri figyelmet fordítani rá. Barabási ezt a jelenséget preferenciális kapcsolódásnak nevezi. Ez befolyásolja a legtöbb döntésünket, például, hogy milyen zenét hallgatunk, megveszünk-e egy adott terméket vagy sem, rábólintunk-e egy jelöltre vagy sem. Egy értekezlet során, mindig az első felszólaló határozza meg az ülés hangvételét. A többiek az ő véleménye alapján fejtik ki álláspontjukat, és sokszor ennek köszönhető, hogy egy terméket bevezetnek-e vagy sem, hiszen, ha az első felszólaló pozitívan vélekedik róla, a többiek is úgy fognak.

A siker sikert szül 

Barabási szerint az első igazi siker után garantált a további siker. Csak egy kezdeti lökésre van szükségünk ahhoz, hogy mások is lássák a sikerünket, ezáltal pedig még több lehetőséget kapjunk. „A siker önmagát gerjeszti, és folyamatosan nő a mértéke. Vagyis akinek egyszer sikerült, annak újra sikerülni fog. És újra. És újra.”