Visszatekintve úgy tűnik, a koronavírus megjelenése Spanyolországban nemcsak a digitalizációt gyorsította fel 2020-ban. Egy andalúziai IT-cég ekkor vezette be ugyanis a négynapos munkahetet, a vélekedés szerint elsőként a mediterrán országban. Azóta a spanyol gazdaság olyan zászlóshajói ültek fel a hullámra, mint a telco-óriás Telefónica, vagy a Magyarországon is ismert Desigual – igaz, a „legénység” fogadtatása nem mindig volt pozitív.
Szerinted mi az a négynapos munkahét?
A kérdés egyszerűnek tűnik, a válasz mégis bonyolult. A négynapos munkahét körül folyó viták egyik sarokköve eléggé el nem ítélhető módon a bérekre és a munkaórák számára vonatkozik. Ha elfogadjuk a vélekedést, miszerint a négynapos munkahét a XXI. századi, új ipari forradalomból fakadó gazdasági szükségszerűség (is), húsbavágó kérdés, hogy a 32 órás munkavégzésért 40 vagy csupán 32 órányi bér jár?
A már idézett Telefónica példája mutatja, utóbbi nemhogy versenyelőnyt, hanem teljes elutasítást és munkahelyi feszültségeket okozott 2021-ben. Az alapításának centenáriumához közeledő spanyol nagyvállalatnál múlt nyáron már 20 százalékos fizetésjóváírás mellett futottak neki ismét az új munkarend kipróbálásának, ám így is csupán a dolgozók kevesebb mint 1 százaléka élt a lehetőséggel.
A Desigualnál továbbmentek: 6,5 százalékos általános bércsökkentés mellett a négynapos munkahétbe 1 nap home office lehetőséget iktattak be, hátha így elébe mehetnek a konfliktusoknak.
Spanyolországban a hagyományosan jól szervezett és erős felhatalmazással bíró szakszervezetek évek óta lobbiznak a 32 órás munkahét bevezetéséért, így a pilot projektek önmagukban nem, a részletek annál nagyobb figyelmet kapnak. Az ördög pedig, mint tudjuk, szintén ott tanyázik. A spanyol tapasztalatok egybehangzóak: a négynapos munkahét elfogadottsága azon áll vagy bukik, hogy a munkavállalók megkapják-e a korábbi teljes bérüket 32 órás munkavégzés mellett is.
España vs Hungría
Magyarországon árnyaltabb a helyzet, miután az elmúlt másfél év két legjelentősebb pilot projektjében a Magyar Telekom Csoport és a Libri-Bookline is magasabb, átlagosan 34 órás munkahetet tesztel(t). Az egyértelmű sikertörténetként bemutatott első időszak után különösen figyelemfelkeltő, hogy a Telekomnál a projekt februári kiterjesztésekor 32-ről 36-ra emelték a munkaórák számát a féléves vizsgálatban.
Ez egyértelmű visszalépésnek tűnik a nemzetközi példákhoz viszonyítva még úgy is, hogy a cég PwC Magyarországgal közös felmérése szerint a hazai munkavállalók megengedőbbek a napi 9, vagy akár 10 órás (!) munkavégzéssel kapcsolatban. A kutatás rávilágított, hogy a 30 év alatti munkavállalók még az utóbbit is elfogadhatóbbnak tartják a jelenlegi, 5x8 órás munkarendnél...
Klímakatasztrófa és négynapos munkahét
Mindeközben a kelet-spanyolországi Valenciában egyhónapos, nagyszabású tesztet kezdeményezett az önkormányzat, amelynek keretében idén április és május között a mintegy 800 ezres nagyváros minden munkavállalója tapasztalatot szerezhetett a négynapos munkahétről. Az innovatív kísérlethez egy helyi ünnepnap átcsoportosítására volt szükség, így 2023-ban húsvéthétfő és május elseje között négy egymást követő hétfőn pihenhettek a valenciaiak.
A városházán elsősorban a kísérlet széleskörű egészségügyi hatásainak, így a plusz pihenőnap szabadidős eltöltésének megvizsgálásában érdekeltek, valamint egy korábban alig-alig emlegetett szempontra összpontosítanak. Ez pedig nem más, mint a négynapos munkahét klímavészhelyzetre gyakorolt lehetséges pozitív hatása. A közvélemény szondázása, az első tapasztalatok kiértékelése jelenleg is zajlik a Földközi-tenger partján.
KKV-k állami támogatása Spanyolországban
A négynapos munkahét széleskörű hazai tesztelése nagyvállalatokhoz kötődik, egy felmérés szerint a megkérdezett kis- és középvállalkozások (KKV) csupán 34 százaléka mutatkozik nyitottnak a reformra. A legnagyobb kétely a kivitelezhetőséget érinti a legtöbb iparágban – különösen a gyártás miatt. Spanyolországban hasonló dilemmákkal szembesült a kormányzó Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE), amely a baloldali Más País nyomására közel 10 millió eurós támogatási csomagot állított össze.
Az Ipari, Kereskedelmi és Turisztikai Minisztérium által meghirdetett pilot programba legfrissebb adatok szerint 41, összesen 503 főt alkalmazó ipari vállalkozás jelentkezett. A támogatásban részesülő spanyol KKV-k vállalták, hogy változatlan bérezés mellett bevezetik, és legalább 2 évig (!) fenntartják a négynapos munkahetet. A kulcsszó a hatékonyság növelése, ám a változtatás könnyen versenyelőnnyé is válhat. Ahogy Julio Braceli, a munkarendet eleve alkalmazó Growara HR-tanácsadócég vezetője fogalmazott:
„Korábban a [magas képesítéssel bíró] munkavállalók home office-ban akartak dolgozni, most meg négynapos munkahetet követelnek. A játékszabályok megváltoztak.”
