Mit tehet a vezető a munkatársi áskálódások ellen?
A Rónatabak ügyvezetője szerint a vezetőnek igen nagy felelősége van abban, hogy kirakatmunka zajlik-e, illetve van-e áskálódás a csapaton belül. 

A Google szerint a a kiemelkedő csapatok működésének egyik tényezője – valójában mindannyiunk által elvárt, ám mégsem elsők között felsorolt - a légkört átható pszichológiai biztonság. Mármint, hogy nem kell olyan létező, vagy képzelt ellenfelekkel is küzdened, mint a munkatársak áskálódása, egymás hátba szúrása, hazudozás vagy titkolózás.

Sok év munkatapasztalattal a hátam mögött látom, hogy ez jellemzője nagyon sok munkahelynek, legyen az hazai, avagy multinacionális vállalkozás. Láttam mennyi energia megy el a szervezeten belül osztályok harcaira, és az, hogy az ok túlzott érzékenység, mellőzöttség, vagy személyes konfliktus volt, nagyjából mindegy is.

Láttam, hogy vállalati kultúrákban, ahol az önmenedzselés, még ha alapvetően jó szándékkal indított folyamat is volt, hogyan változtatott szerény, jól dolgozó embereket a látszatra koncentráló, az energiát a hasznos munkavégzés helyett az önigazolásra fordító alkalmazottakká. Mert egyszer csak felfedezték, hogy az adott környezetben ez az egyetlen járható út az érvényesüléshez. Vagy mert állandó aggódásban éltek, hogy amit elvégeztek, önmagában nem elég ahhoz, hogy a vezető értékesnek tekintse őket.

Jó magam azt vallom, hogy a vezetőnek képesnek kell lennie megkülönböztetni a valós teljesítményt a kirakat tevékenységektől. Hogy nem feltétlenül az a legjobban elkötelezett munkatárs, aki hangosan kiabál, hanem lehet az is, aki „csak” végzi a munkáját. Persze, ez elköteleződést és valódi, értő odafigyelést igényel, és ha a vezető „kénytelen” a saját önmenedzselésére koncentrálni, erre már nem marad ideje.

Ahogy a cégkultúra nagyon sok összetevője, ez is egészen fentről indul el. Lehet, hogy már a tulajdonos szintjéről. Ha a felsővezető képes arra, hogy a középvezetők teljesítményét valódi eredményt hozó és látszattevékenységekre bontsa, és a megerősítéseket jó irányba indítsa el, van mód arra, hogy ez a kultúra egészen a végrehajtói szintig eljusson.

És vajon kell-e annál biztonságosabb légkör, mint mikor valaki úgy dolgozhat, hogy tudja, ha tisztességesen elvégzi a munkáját, semmi baj nem érheti munkahelyi környezetében? Hogy mindenki, akinek meg kell őt ítélnie, tisztában van a valós értékeivel? Hogy a munkaidejét valós célok megvalósítására fordíthatja, nem kell újra és újra megvédenie önmagát?

Hiszem, hogy lehet ilyen légkört teremteni. Sőt: kell. Bevonódást igényel a vezető részéről? Igen. Jobban oda kell figyelni az emberekre? Igen. Mindez több időt vesz igénybe? Igen.

De ha felszabadítjuk azt az időt, amit eddig önmenedzselésre fordítottunk, erre is jutni fog… Mutassunk példát.