A munkáltatóknak különösen fontos tisztában lenniük azzal, hogy milyen tevékenységekre alkalmazható e tekintetben az egyszerűsített foglalkoztatás, és milyen szabályok vonatkoznak a harmadik országbeli munkavállalók bevonására.
Karácsonyi munkalehetőségek és a jogi minősítés
A karácsonyi időszakban tipikus munkalehetőség a vásári árusítás, a futárfeladatok és a raktári kisegítő munka. Bár ezek a munkák valóban idényhez kötődnek, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (továbbiakban: Efo tv.) szerint mégsem minősülnek idénymunkának.
Idénymunkának az Efo tv. rendelkezései szerint ugyanis kizárólag mezőgazdasági vagy turisztikai tevékenység minősül. A mezőgazdasági idénymunka magába foglalja a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó tevékenységeket és az ehhez kötődő termelői, anyagmozgatói feladatokat. Turisztikai idénymunkának a kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett tevékenység minősül. A karácsonyi vásárban végzett munka, az időszakos logisztikai tevékenység vagy a csomagkézbesítés ezért nem idénymunka, hiába nő meg arra a kereslet időszakosan. Ez persze nem jelenti azt, hogy a vásári árusok egyszerűsített foglalkoztatás keretében ne lennének foglalkoztathatók, csupán annyit, hogy erre kizárólag alkalmi munka keretében kerülhet sor [Efo tv. 2. §]. Ez a különbségtétel pedig azért lényeges, mert az idénymunkára és az alkalmi munkára eltérő szabályok vonatkoznak.
Az egyszerűsített foglalkoztatás keretei
A fent említett turisztikai és mezőgazdasági idénymunka, valamint az alkalmi munka mind az egyszerűsített foglalkoztatás keretei között szabályozott. Az egyszerűsített foglalkoztatás célja, hogy a rövid idejű, átmeneti munkák esetében a munkáltató gyorsan és rugalmasan reagálhasson a munkaerőigényre. Ennek azonban világos korlátai vannak: az Efo tv. 1. § meghatározza, hogy a munkáltató a létszámától függően hány főt foglalkoztathat ilyen módon (főállású dolgozó nélkül 1 főt, 1–5 fő közötti állománynál 2 főt, 6–20 főnél 4 főt, 20 fő felett pedig a munkavállalói létszám 20%-át).
Az eltérő minősítés gyakorlati jelentősége az eltérő időbeli korlátozás: alkalmi munkában az Efo tv. 2. § 3. pontja szerinti speciális limit érvényesül — ugyanazon munkáltató és munkavállaló között legfeljebb egymást követő öt napra, havonta legfeljebb tizenöt, évente pedig legfeljebb kilencven napra létesíthető jogviszony [Efo tv. 2. § 3. pont]. Idénymunkánál ilyen különös limit nincs; ott az egyszerűsített foglalkoztatás éves mértékére vonatkozó korlátozások irányadók csupán, ezért összességében alkalmi munkában rövidebb ideig, kevésbé rugalmasan foglalkoztatható a munkavállaló.
Amennyiben a munkáltató vagy a munkavállaló túllépi a rá, illetve rájuk vonatkozó időbeli korlátot, a jogviszony automatikusan a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) szerinti tipikus munkaviszonnyá minősül át.
Az Efo tv. 5. § (1) bekezdése emellett kizárja, hogy harmadik országbeli állampolgár – a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező személy kivételével – mezőgazdasági idénymunkán kívül más típusú egyszerűsített foglalkoztatásban dolgozhasson. Alkalmi vagy turisztikai idénymunkát a harmadik országbeliek tehát nem végezhetnek.
Harmadik országbeli munkavállalók lehetőségei
A harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása engedélyhez kötött. Idényjellegű, azaz tipikusan rövidtávú munkaerőigény esetén a foglalkoztatásra sokszor szezonális munkavállalás célú tartózkodási engedéllyel vagy szezonális munkavállalási engedéllyel kerülhet sor. A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény (továbbiakban: Btátv.) 23. § (1) bekezdése kimondja, hogy szezonális munkavállalás céljából tartózkodási engedélyt az a vendégmunkás kaphat, akinek tartózkodási célja jogszabályban meghatározott szezonális munka elvégzése. Az engedély legfeljebb hat hónapra szólhat, és tizenkét hónapon belül hat hónapot meg nem haladó időtartamig hosszabbítható meg [Btátv. 23. § (2) bekezdés]. A szezonális munkavállalási engedély ezzel szemben akkor lehet jó opció, ha a munkavállalónak tartózkodási jogcíme már van és 90 napot meg nem haladó tartamú szezonális munkavégzés a cél, hiszen annak érvényességi ideje legfeljebb 90 nap [445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdés].
A harmadik országbeli munkavállalókra vonatkozóan a szezonális munka fogalmát mindkét engedélytípus vonatkozásában a 445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet 2/A. § (1) bekezdés határozza meg: kizárólag a mezőgazdaság foglalkoztatási ágazataiban végzett tevékenység tartozhat ide akkor is, ha a foglalkoztatás nem egyszerűsített foglalkoztatás keretében történik. Ennek megfelelően pl. a karácsonyi vásári árusítás, futártevékenység és logisztikai kisegítés harmadik országbeli munkavállalók számára ilyen engedélyekkel nem engedélyezett.
Karácsonyfa-kitermelés mint szezonális mezőgazdasági munka
A karácsonyi időszakhoz is kapcsolódhatnak ugyanakkor olyan mezőgazdasági idénymunkák, amelyekre harmadik országbeli munkavállalók bevonása jogszerű lehet. Ilyen tipikus tevékenység a karácsonyfák kivágása, amely az erdőgazdálkodás és növénytermesztés körébe tartozik, és kifejezetten az ünnepi szezonhoz kötődik.
Hasonló példát jelentenek az ünnepi dísznövények – például a mikulásvirág – termesztéséhez kapcsolódó betakarítási munkák, a gyümölcsösökben végzett téli metszés, illetve az erdei melléktermékek – fenyőág, toboz – gyűjtése.
Ezek a feladatok megfelelnek a jogszabályban meghatározott szezonális munka feltételeinek, és tényleges alternatívát kínálnak a munkáltatóknak harmadik országbeli munkaerő bevonására.
Forrás: JogászVilág
(Borítókép: Unsplash/Phil Hearing)
