„A platformmunkavégzés radikálisan alakítja át a standard foglalkozási viszonyokon, vagyis a határozatlan időre szóló, teljes álláson alapuló munkaerőpiacokat szerte a világban.” Makó Csaba, Illéssy Miklós és Ződi Zsolt az NMHH megbízásából készült tanulmányukbana munkaerőpiacon az elmúlt évtizedben viszonylag gyorsan teret hódító ún. platformmunkavégzés fontosabb jellemzőivel, szerepével, a kapcsolódó társadalmi-jogi kihívásokkal foglalkoznak.”
A platformok típusai
- Egyéni felhasználóknak valamilyen szolgáltatást nyújtó platformok: Ezek magukban foglalják a közösségi média platformokat, mint például a Facebook, TikTok vagy a Twitter, az elektronikus fizetéssel foglalkozó platformokat, mint a PayPal, valamint a crowdfunding (online finanszírozási forma – a szerk.) platformokat, mint a Kickstarter. Ide tartoznak továbbá a médiával és szórakoztatóiparral foglalkozó platformok (Netflix) és a keresőplatformok (Google Search).
- Munkát közvetítő platformok: Két fő típust különböztet meg a tanulmány: Az online, webalapú platformokat, amelyek különböző típusú munkalehetőségeket tartalmaznak (Upwork), illetve a mikrofeladatok közvetítésére és programozásra alkalmas platformokat. A másik típus a helyi szolgáltatások nyújtó platformok, melyek a házhozszállítást, otthoni szolgáltatásokat, házimunkákat és otthoni ápolást közvetítik (Uber, Wolt).
- Valamilyen csereügyletet megkönnyítő és közvetítő (B2B) platformok: Ezek a platformok többek között a kis- és nagyvállalkozásokat, a mezőgazdaságot, illetve a pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó szervezetek működését könnyítik meg. Ilyen például az Alibaba és az Amazon.
- Munkát közvetítő és még valamilyen egyéb szolgáltatást nyújtó hibrid platformok: Jellemzően többfunkciós platformok, ezek ételkiszállítást, személyszállítást, kiskereskedelmet, szórakoztatást és elektronikus fizetési megoldásokat kínálnak egyetlen felületen keresztül (például a Gojek vagy a Grab).
Platformmunkavégzés: elméleti alapok és terminológiai viták
A platformgazdaság és a platformfoglalkoztatás, bár alapvetően új jelenségnek számítanak a társadalomtudományban, máris széleskörű fogalmi meghatározásokkal rendelkeznek. A platformokat a digitalizáció hozta létre, ami magában foglalja ezáltal a digitális technológiák terjedését a gazdasági tevékenységek terén. Ezt a folyamatot generikusnak tekintjük, ami azt jelenti, hogy a fejlődés minden ágazatot érint, de eltérően. A digitális gazdaság olyan szegmenseket jelölt, amelyek alapvetően az infokommunikációs és digitális technológiákra támaszkodnak.
A platformgazdaság körében az egyes vállalatok digitális platformjait használják a termék- vagy szolgáltatási piacokon a kereslet és kínálat összekapcsolására. Az ilyen platformok többféle típusra oszthatók: szolgáltatási platformok, mint például az Uber vagy az Upwork, amelyek a kliensek és szolgáltatók között teremtenek kapcsolatot; termékplatformok, mint az Amazon, melyek eladókat és vásárlókat kötnek össze; és információs platformok, mint a Google és a Facebook, amelyek felhasználókat kötnek össze információforrásokkal.
A platformfoglalkoztatás jellemzője, hogy a munkát online platformon keresztül szervezik, és egy ilyen folyamatban általában három főszereplő van: a platformüzemeltető, a szolgáltatást megrendelő és a szolgáltatást végző. Ez a fajta erőforrás-szervezés alapvetően foglalkoztatási problémák megoldására irányul, azzal, hogy a szolgáltatásért cserébe pénzbeli ellenszolgáltatás jár. A platformmunkavégzés jellemzői közé tartozik a feladatalapú szervezés, a domináns keresleti oldal, az egyszeri megbízások és az, hogy a munkát egy algoritmikus menedzsment szabályozza. Ez utóbbira példa lehet az adatgyűjtés, a tevékenységek valós időben történő követése, valamint a döntéshozatal automatizálása.
A platformmunkavégzés osztályozásában megkülönbözteti a szakirodalom személyes vagy fizikai jelenlétet igénylő és digitális szolgáltatásokat. Az online munkaerőpiac olyan szolgáltatásokat foglal magában, melyek digitális formában végezhetők, míg a mobil munkaerőpiac olyan szolgáltatásokat takar, melyek személyes jelenlétet igényelnek. A jelenleg elérhető platformok különböző időben végezhető és eltérő képzettségi igényű munkalehetőségeket kínálnak, és az ezen platformok közötti eltérések befolyásolják a munkavégzés jellemzőit, illetve a foglalkoztatási állapotot.
A platformmunkavégzéssel kapcsolatos jogi kihívások
Az elmúlt évtizedekben a munkaplatformok gyors terjedése és az ezek által kínált újfajta munkavégzési modellek elterjedése számos új kihívást és aggályt támasztott a szabályozók elé. A platformokhoz kapcsolódó egyes üzleti modellek változatossága és a felhasználói bázis bővülése miatt egyre több negatív jelenség került napvilágra, ami sürgőssé tette a jogi és szabályozási keretek átgondolását és modernizálását.
A leggyakoribb kritikák közé tartozik a platformmunkások kiszolgáltatott helyzete, amelyet már a 2010-es közepén is „kizsákmányoló” és „dickensi” jelzőkkel illettek különböző szakirodalmak. Ezek a munkakörülmények gyakran összefüggésbe hozhatók a hagyományosan alacsony biztonságot nyújtó, alkalmi munkavállalási formákkal, ahol a munkások napról napra várnak a kínálkozó munkalehetőségre, mondhatni modernkori napszámosként.
A szabályozási viták és peres eljárások sorozata rávilágított arra, hogy a platformmunka jellegzetességei – mint az alkalmi jelleg, a kiszervezett munkavégzés és a digitális közvetítés – különleges megközelítést igényelnek. Ezen felismerések nyomán az Európai Unió 2022-ben előterjesztett egy új jogalkotási javaslatot, amely a platformmunkával foglalkozik, célul kitűzve a munkavállalói jogok erősítését és az algoritmikus menedzsment szigorú szabályozását.
A javaslat alapján az EU-ban a platformok és a platformgazdasági javaslatok száma jelentősen növekedett az utóbbi időben, ami további szabályozási támogatást tett szükségessé. A legfőbb szabályozási területek közé tartozik a munkaviszony vélelme, ami alapján a platformmunkásokat munkavállalóknak tekintik, mindaddig, míg a kapcsolódó platform ezt nem vitatja vagy cáfolja meg. Továbbá a javaslat foglalkozik az algoritmikus menedzsment kérdésével is, amely az automatizált döntéshozatali mechanizmusok átláthatóságát hivatott biztosítani.
Jelen összefoglaló részben mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
A teljes cikk a Jogászvilág oldalán jelent meg.
(Borítókép: Adobe Stock)
