Az IW szerint ugyanakkor ez az érték önmagában nem alkalmas a nemek közötti egyenlőtlenségek bemutatására. A bérkülönbségek hátterében régóta ismert tényezők állnak: ilyen a választott szakma és munkáltató, a részmunkaidős foglalkoztatás aránya, valamint a munkakörökhöz szükséges képzettségi szint. Ezek figyelembevételével a bérszakadék akár hat százalékra is csökkenhet.

A számítások ugyanakkor nem tükrözik teljes körűen az olyan tényezőket, mint a karriermegszakítások, a munkaviszony hossza, az önkéntes munkahelyváltás vagy a vezetői felelősség, amelyek szintén jelentős hatással vannak a jövedelmek alakulására.

Az IW bírálja az Európai Unió bértranszparencia-irányelvét is, amelyet részben a nemek közötti bérszakadékkal indokolnak. Az intézet szerint a szigorúbb bértranszparencia-törvény csak bürokráciát teremt. A szabályozás nem kezeli a bérkülönbségek valódi okait, miközben a nyáron esedékes nemzeti átültetés további adminisztratív terheket róhat a vállalatok HR-osztályaira, különösen a jelentéstételi és adatszolgáltatási kötelezettségek bővülése miatt.

(Borítókép: Unsplash/Robert Anasch)