Gyakoriak hazai vállalatoknál a törvénysértések?
A magyarok közel fele (48 százalék) szerint gyakoriak a gazdasági bűncselekmények a hazai szervezeteknél. Sőt, a megkérdezettek több mint harmada (35 százalék) véli úgy, hogy szinte mindennaposak lehetnek a hasonló jellegű törvénysértések. A válaszadók véleménye alapján a vállalkozások leggyakrabban sikkasztást (45 százalék), költségvetési csalást (43 százalék), pénzmosást (39 százalék), gazdasági csalást (pl. adócsalás, hitelcsalás, piramisjáték – 33 százalék), hűtlen kezelést (27 százalék) és vesztegetést (26 százalék) követhetnek el.
Tízből kilenc ember gondolja úgy, hogy egy vállalati dolgozót rá lehetne venni gazdasági visszaélésre, például sikkasztásra vagy csalásra. A többség szerint 500 ezer és 5 millió forint között lehet az az összeg, amennyiért egy munkavállaló már törvényt szegne (51 százalék), illetve engedné, hogy megvesztegessék (58 százalék).
A megkérdezettek kétharmada (68 százalék) egytől öt évig terjedő börtönbüntetésre számítana a bíróságtól egy gazdasági bűncselekmény, például egy vesztegetés elkövetéséért Magyarországon. Minden ötödik (19 százalék) résztvevő szerint ennél is szigorúbb szabadságvesztéssel járna a lebukás, míg tízből egy (12 százalék) válaszadó kevesebb mint egy év letöltendővel számolna ilyen esetben.
„A bíróság által kiszabott büntetés nagysága számos tényezőtől függ, mint például a bűncselekmény súlyossága, a vádlott korábbi büntetett előélete, az elkövetés körülményei, valamint a vádlott együttműködési hajlandósága”
– emelte ki Ragány Zoltán, a Ragány Ügyvédi Iroda vezetője. A szakember szerint az ítélet kimenetelében meghatározó lehet az is, hogy ki képviseli a vádlottat a tárgyaláson. Egy tapasztalt védő nem csak a folyamat elhúzódásától kímélheti meg a gyanúsítottat és a családját, de nagyobb eséllyel képviselheti ügyfelét sikerrel a bíróságon.
A kutatásban résztvevők úgy látják, hogy szigorúbb szabályozásokkal és hatósági ellenőrzések bevezetésével (29 százalék), valamint a vállalatok átláthatóságának növelésével (24 százalék) lehetne leginkább visszaszorítani a gazdasági bűncselekményeket Magyarországon.
* * *
A kutatásról: A felmérés a Ragány Ügyvédi Iroda megbízásából az Europion (korábbi nevén Opinio) piackutató mobilapplikációval készült 2024. október 11-15. között, 1136 fős mintán. A fent bemutatott eredmények országosan reprezentatívak a 16-59 éves korú lakosságra, nem, kor, iskolai végzettség, lakóhely településtípusa és régiója szerint. A felmérés statisztikai hibahatára 3,1 százalék, azaz a fent bemutatott százalékos eloszlások maximum ennyivel térhetnek el attól, amit a teljes magyar lakosság lekérdezése eredményezett volna.
(Borítókép: Unsplash/niu niu)
