Az Európai Unió tagállamai 2023-ban átlagosan GDP-jük 40 százalékát szedték be adóként, írja az Euronews elemézésében. Az összkép azonban nagyon vegyes: Írországban mindössze 22,7 százalék volt az arány, míg Franciaországban 45,6 százalék. Belgium 44,8 százalékot ért el, Dániában 44,7, Ausztriában pedig 43,5 százalék volt a mutató. A skandináv országok közül Finnország 42,7, Svédország 42,6, Norvégia pedig 41,8 százalékot hozott.
Országok az átlag felett és alatt
Az uniós átlag felett teljesített Luxemburg 41,9, Olaszország 41,7, Görögország 40,7 és Németország 40,3 százalékkal. Az alsó sávban Törökország 23,5, Svájc 26,9, Málta 27,1, Románia 27,3 és Bulgária 29,9 százalékkal szerepelt. Litvánia, Lettország, Észtország, Csehország, Magyarország és Szlovákia 32–35 százalék körül mozogtak.
Az öt legnagyobb európai gazdaság közül az Egyesült Királyságban volt a legalacsonyabb az adó/GDP arány, 35,3 százalék. Spanyolország 37 százalékon állt, míg Németország, Franciaország és Olaszország mind az uniós átlag fölött teljesített. Az Egyesült Királyság és Törökország adatait az OECD közölte, amelyek a módszertani különbségek miatt nem teljesen hasonlíthatók össze az Eurostat számaival.
Mennyi adót szedtek be összesen?
Az adó- és járulékbevételek az EU-ban 2023-ban körülbelül 6900 milliárd eurót tettek ki. Három ország lépte át az 1000 milliárd eurós határt: Németország 1700, Franciaország 1300, az Egyesült Királyság pedig 1100 milliárd eurót szedett be. Olaszország 887 milliárddal negyedik lett, Spanyolország 555 milliárddal az ötödik. Málta mindössze 5,6 milliárd eurót könyvelt el adóként.
Miért lóg ki Írország, Törökország és Svájc?
Alexander Mengden, a Tax Foundation Europe elemzője a lapnak elmondta, hogy Írország, Törökország és Svájc három külön történetet mutat arra, miért tér el az adó/GDP arány az OECD-országokban. „Írország gyakran kilóg a GDP-alapú összehasonlításokból, mert kiemelkedően magas a közvetlen külföldi befektetések aránya, részben a mindössze 12,5 százalékos társasági adókulcsnak köszönhetően.” Hozzátette, hogy az átlagbért kereső munkavállalók adóterhelése csak alig haladja meg az OECD-átlagot.
Tom McDonnell, a Nevin Gazdaságkutató Intézet társigazgatója ugyanakkor felidézte: „2015-ben Írország GDP-je több mint 20 százalékkal nőtt, amikor az Apple ide helyezte szellemi tulajdonát. Az ír közgazdászok ezért a GNI-t használják, ami jobban tükrözi az ország tényleges gazdasági teljesítményét.” Az OECD 2025-ös jelentése szerint Írországban az adó/GNI arány 38 százalék, ami közel van az uniós átlaghoz.
Mengden szerint Törökország rendelkezik a legalacsonyabb egy főre jutó GDP-vel az európai OECD-országok között. „Ez többnyire a korlátozott állami adóbeszedési kapacitást tükrözi, például a nagy kiterjedésű feketegazdaság miatt, de a bevételt csökkentő politikai döntések is szerepet játszanak.” Hozzátette, hogy az áfa Törökországban csak a végső fogyasztás 40 százalékára terjed ki, ami a legszűkebb körű az európai OECD-országok között.
Svájcról Mengden azt mondta, hogy
az egyik leggazdagabb európai ország, mégis alacsony az adó/GDP aránya. Ez részben a szövetségi politika mérsékelt adóterheinek köszönhető, részben pedig annak, hogy az önkormányzatok és kantonok között erős a verseny, így a lakosok többféle adókulcs és közszolgáltatás közül választhatnak.
Az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok bevételeinek közel 90 százaléka adókból származik. Ha ezek nem elegendők, az országoknak hitelt kell felvenniük, ami jövőbeli adósságterhet jelent.
(Borítókép: Unsplash/Dimitri Karastelev)
