Jelentősen átrendeződtek a hazai munkaerőpiac keresleti fókuszpontjai 2025-ben. Míg a fizikai munkaerőpiacon a kiskereskedelem és a HORECA (szálloda-vendéglátás) szektor maradt a legmeghatározóbb, kiegészülve a termelést megkezdő kelet-magyarországi óriásberuházásokkal, a szellemi területen a hangsúly a gyártásról az ellátási láncra, a logisztikára és a beszerzésre tolódott át. Mindeközben az energiaszektor és az élelmiszeripar is stabil növekedést mutatott a tavalyi évben.
Ugyanakkor az évek óta tapasztalható strukturális feszültségek komoly kihívások elé állították a foglalkoztatókat. Szellemi területen a legnagyobb problémát a „határterületi” pozíciók (pl. speciális raktári vezetők) betöltése jelentette, ahol a fizikai és szellemi kompetenciák egyszerre voltak elvárások. Ezzel párhuzamosan a jelöltek részéről a home office iránti igény alapvető elvárásként fogalmazódott meg, így az a munkáltató, amely ezen a téren szigorított, azonnal versenyhátrányba került és növekvő fluktuációval szembesült.
„2025-re a szellemi toborzásban beköszöntött a színtiszta realizmus korszaka. Azt tapasztaltuk, hogy a piaci bizonytalanság és a jelöltek váratlan eltűnése egyre mélyebb szakadékot generál az ügyfelek elvárásai és a munkaerőpiaci valóság között. Ugyanakkor felismertük, hogy ebben a helyzetben a hagyományos közvetítés már kevés, a vállalatoknak egyszerű szolgáltatás helyett stratégiai tanácsadásra van szüksége. Az adatalapú riportok, melyeket biztosítottunk számukra, arra világítottak rá, hogy
a rugalmas munkavégzés vagy a versenyképes bér ma már nem alku tárgya, hanem a sikeres toborzás alapja.
És ez az őszinteség el tudta hozni a fordulatot – ahol korábban elakadtak a folyamatok, ott az ügyfelek elvárásai végre találkoztak a realitással, lehetővé téve a legkritikusabb pozíciók betöltését is” – mondta el Horváth Ágnes, a WHC szellemi munkaerő-kölcsönzési és -közvetítési (WHC HEADS) üzletágvezetője.
Fizikai területen a „Toborzási Himalája”-ként leírható helyzetek okoztak fejtörést. A 4-5 százalék körüli feszes munkanélküliségi ráta mellett az olyan – alapesetben is nagyobb kihívást jelentő – kérések, mint az azonnali kezdésű, speciális nyelvtudással rendelkező szakmunkások (például ukránul beszélő varrónők) megtalálása, embert próbáló feladatnak bizonyultak.
Feszített tempó jellemezte a diákfoglalkoztatás területét, ahol a legnagyobb kihívást nem a fizikai távolság, hanem a generációs szakadék és a fiatalok extrém időérzékenysége jelentette. A Z- és Alfa-generációs munkavállalók ugyanis már nem napokban, hanem percekben mérik a reakcióidőt. A szervezet tapasztalatai szerint, ha egy jelentkező nem kap azonnali visszacsatolást, pillanatok alatt továbblép a következő lehetőségre.
Így ebben a környezetben a gyorsaság kulcskérdéssé vált, miközben a piaci igények is átalakultak: a hagyományos, könnyű fizikai munkák mellett drasztikusan megnőtt az igény a magasan képzett – például mérnök, medikus vagy biológus – gyakornokokra.
„Fel kellett ismernünk, hogy az a munkáltató, amely nem dönt 24 órán belül, végleg elveszíti a kiszemelt tehetségeket”
– mondta Margitics Ákos, a WHC szövetkezeti-foglalkoztatás (WHC STUDENT, SENIOR, FAMILY) üzletágvezetője.
A WHC előrejelzése szerint a munkaerőpiac 2026-ban is rendkívül feszes marad, miközben a hangsúly a hatékonyságra és a megtartásra helyeződik: a vállalatoknak nemcsak a toborzási folyamataikat kell digitalizálniuk, hanem a munkáltatói márkájukat is a rugalmasság és a stabilitás kombinációja köré kell építeniük, hogy vonzóak tudjanak maradni az egyre tudatosabbá váló jelöltek számára.
(Borítókép: Unsplash/Tim Mossholder)
