hrpwr.hu
Becsült olvasási idő: 2 perc
Egyre magasabb hazánkban az üzleti bizalom szintje

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) negyedéves vállalati konjunktúrafelmérésében 350 cégvezető véleményét kérdezte cégük üzleti helyzetéről és kilátásairól. Ebből kiderült: Magyarországon az üzleti bizalom szintje a 2020. tavaszi mélypont után folyamatosan javuló tendenciát mutat.

A 2010-ben megkezdett felmérés történetében kizárólag 2020 áprilisában és júliusában fordult elő, hogy negatív tartományba került a mutató, 2020 októberében azonban ismét pozitív tartományba esett, az emelkedés pedig – csökkenő ütemben – 2021 folyamán is folytatódott. Mostanra a Negyedéves Konjunktúramutató értéke lényegében újra elérte a koronavírus-járványt közvetlenül megelőző időszak szintjét (2020. január: +33 pont).

A GVI konjunktúravizsgálatának célja a vállalatvezetők aktuális, rövid távú üzleti várakozásainak feltérképezése, amely a vállalkozók számára az adatfelvétel idején rendelkezésre álló információkra, szubjektív helyzetértékelésükre támaszkodik.

A 2020. áprilisi eredményeket nagy mértékben befolyásolták a koronavírus-járványra és az ezzel összefüggő gazdasági leállásra vonatkozó első benyomások, tapasztalatok, a júliusi és az októberi adatok pedig már a kijárási korlátozások feloldását követő újraindulással kapcsolatos tapasztalatokat is mutatták. A 2021. januári és áprilisi adatok a járvány második és harmadik hulláma következtében bevezetett korlátozások – illetve azok fokozatos feloldásának – hatásait is tartalmazzák. A 2021. júliusi adatfelvétel pedig a járvánnyal összefüggő korlátozások nélküli időszakban készült.

A Negyedéves Bizonytalansági Mutató értéke továbbra is 38 pontos szinten áll, áprilishoz képest nem változott. Ez arra utal, hogy a hazai vállalkozások helyzetértékelése a 2020. áprilisi, kiugró mértékű bizonytalanságot tükröző eredményt követően továbbra is lényegesen egységesebb. A Bizonytalansági Mutató mostani értéke a 2021. áprilisi adat mellett a 2019. július–2020. január folyamán tapasztalt értékeknek (37–38 pont) feleltethető meg.

(...)

A Negyedéves Konjunktúramutató tíz komponensből áll:

  • jelenlegi/várható üzleti helyzet;
  • jelenlegi/várható jövedelmezőség;
  • beruházási aktivitás várható alakulása;
  • jelenlegi rendelésállomány;
  • elmúlt féléves/várható termelési szint;
  • létszám várható változása;
  • kapacitáskihasználás várható alakulása. 

Az almutatók esetében megállapítható, hogy a vállalkozások vezetői a létszám várható alakulása, a beruházások várható szintje, a várható termelési szint és a várható kapacitáskihasználtság kivételével optimistábban ítélik meg a vizsgált szempontokat a 2021. áprilisi szinthez viszonyítva. Az előző negyedévhez képest a legnagyobb javulás az elmúlt féléves termelési szint megítélésére vonatkozóan tapasztalható. Az előző év azonos időszakához képest minden mutató tekintetében pozitívabb a vállalatok jelenlegi helyzetértékelése. Kiemelkedően a legnagyobb mértékben (91, illetve 75 ponttal) az elmúlt féléves, illetve a várható termelési szint megítélése javult az egy évvel ezelőtti időszakhoz viszonyítva.

A 2021. júliusi adatok alapján a várható üzleti helyzet, a várható létszám és a várható kapacitáskihasználtság kivételével a nagyvállalatok rendre optimistábban ítélik meg helyzetüket a kis- és középvállalkozásokhoz viszonyítva. A legjelentősebb különbség az elmúlt féléves termelési szint (22 pont), a jelenlegi jövedelmezőség (14 pont) és a beruházások várható szintjének (12 pont) értékelése esetében tapasztalható.

Összességében 2020 áprilisához viszonyítva a nagyvállalatok és a kis- és középvállalkozások körében egyaránt számottevően növekedett az összes vizsgált mutató értéke. 2021. áprilishoz viszonyítva a kis- és középvállalkozások körében a létszám várható alakulásának mutatója stagnált, a várható jövedelmezőség, a várható kapacitáskihasználtság, illetve a beruházások várható szintje pedig csökkent, míg a többi mutató emelkedett.

A nagyvállalatok körében 2021. áprilishoz viszonyítva a várható kapacitáskihasználtság stagnált, a létszámvárakozások, a beruházások várható szintje, illetve a várható termelési szint pedig romlott. A többi mutató a nagyvállalatok esetén emelkedett az előző negyedévhez viszonyítva. Az előző év azonos időszakához képest a nagyvállalatok körében a várható kapacitáskihasználtság értéke 5 ponttal alacsonyabb, az összes többi mutató – mind a nagyvállalatok, mind a kis- és középvállalkozások körében – emelkedett 2020 júliusához viszonyítva.