hero
hrpwr.hu
Becsült olvasási idő: 4 perc
Beszállítói kapcsolatból üzleti partnerség
Interjú Zvezdovics Anitával, a Brandfizz Employer Branding Chief Fizz Offizzer-ével és Horváth Ádámmal, a Brandfizz Employer Branding Chief Sparkle Offizzer-ével a közös munkájukról, a kezdetekről és arról, miért is sikeres az együttműködésük.

Hogy ismertétek meg egymást? 

Anita: A Brandfizz előtt hét éven keresztül munkáltatói márka építésével foglalkoztam nagyvállalatoknál. Mire találkoztunk, már jó pár ügynökséggel dolgoztam együtt. Aztán a social media tenderhez behívtunk egy ügynökséget, amit Ádám alapított. Profi volt és egy nyelvet beszéltünk employer brandingben. Végre!

Ádám: A munkáltatóimárka-szakmában sokan ismerik Kiss Adélt, ő kötött össze minket még 2014-ben. Érdekesség, hogy mindketten győriek vagyunk, egy korosztály, ráadásul egymástól néhány száz méterre jártunk középiskolába, mégsem találkoztunk korábban.

Hogy alakult ki a szakmai partnerség köztetek? Ki kezdeményezte? 

Anita: Eleinte nagyvállalati oldalon vezettem csapatot, Ádám ügynökséget vezetett, beszállítónk volt. Mindig is szerettem nagyot álmodni, Ádám pedig imádja a kihívásokat. Az első találkozónk óta egymás mondatait fejezzük be. Így indult, és ez azóta is tart.

Zvezdovics Anita

Ádám: Anita nagyvállalati oldalról keresett social employer branding beszállítót, én meg sok éve ezzel foglalkoztam ügynökségi oldalon. Már az első találkozó alkalmával kiderült, hogy egy rugóra jár az agyunk, ugyanazokat a szakmai szempontokat képviseljük. Ez kezdetnek elég jó, nem?

A közeli ismeretség volt előbb vagy az üzleti partnerség? Az előbbi kell ahhoz, hogy üzletileg sikeres legyen az együttműködés?

Anita: Szakmai partnerség. A sikeres üzleti együttműködésünk és eredményeink alapja, hogy már megismerkedésünk apropója is egy szakmai kihívás volt. Lételemünk egymás inspirálása.

Ádám: A Brandfizzben sok nagyszerű cég életébe bevonódhatunk, ennek köszönhetően számos sikeres üzleti együttműködést nézhetünk az első sorból. Nekem az a tapasztalatom, hogy nagyon sok módon lehet jól együttműködni, a személyes ismeretség ebben nem előfeltétel.

Volt már korábban más üzleti partneretek? Abból mit tanultatok?

Anita: Vállalati, hierarchikus környezetben kerültem a munka világába. Sokszor néztem szét magam körül és tettem fel a kérdést, vajon a kollégák, vezetők körülöttem ugyanannyira magukénak érzik-e a feladatot, mint én. A tulajdonosi szemlélet és a vállalkozói attitűd bennem már a céges keretek között is ott pezsgett. „Ha gyorsan akarsz menni, menj egyedül! Ha messzire akarsz jutni, menj együtt másokkal!” Én ezt tanultam korábban, és erre a Brandfizzben is gyakran szoktam emlékeztetni magam.

Ádám: Igen, és a mai napig jó viszonyban vagyok korábbi üzlettársaimmal. Két dolgot tanultam meg: 

  1. Bármilyen konfliktust sodor elénk az élet, mindent meg lehet beszélni.
  2. Egy napon minden együttműködés véget ér, ekkor tudni kell korrekten elszámolni egymással.

Ki mit tesz hozzá a közös sikerhez? 

Anita: A pezsgést. Mindkettőnknek megvannak az egyéni erősségei, amivel előre visszük a céget a közös víziónk irányába. Ugyanakkor a közös erősségünk a legfontosabb: a fáradhatatlan lelkesedés az employer branding iránt, a SPARKLE.

Horváth Ádám

Ádám: Mindegyikünk azt, amit éppen akkor a leginkább kell; a feladatok és felelősségek felosztása ugyanakkor extra hasznos és kíméli a hajszálakat.

Mi a társad fő erőssége, amiről azt gondolod, hogy kiegészíti azt, amiben te gyengébb vagy? 

Anita: Ádámtól hangosak a célok. Sokszor én már két-három lépéssel előrébb tartok, és senki nem érti körülöttünk, hogy mi történik és miért. Ő képes megállni és lefordítani, mások számára is érthető formában átadni, hova tartunk, miért és mi a következő lépés. Ezért nemcsak én vagyok hálás, de az egész #Teambrandfizz elkötelezettségére is pozitív hatása van.

Ádám: Elnökségi tagként hozzám tartozik az Európai Employer Branding Szövetségben (EAEBA) az új tagok felvétele, 2017 óta közel húsz ország száznál több munkáltatóimárka-vezetőjét volt szerencsém megismerni és szakmai interjúzni. Mindezek alapján erős tapasztalati meggyőződéssel állítom, hogy az a szakmai színvonal, amit Anita employer brandingben képvisel, világszinten a legjobbak közé emeli őt. Szerencsés, aki időt tölthet vele.

Van szerepmegosztás köztetek? Ezt előre megbeszéltétek, vagy menet közben alakult? 

Anita: 1+1›2. A mi több, mint az én. Akkor működünk jól, ha tiszták köztünk a hatáskörök, és mindketten szabadon szárnyalunk, bele tudjuk rakni a projektekbe a SPARKLE-t. Ha a cél tiszta, akkor biztos, hogy mindketten oda jutunk, de az is biztos, hogy másik úton. 

Ádám: Semmilyen szél nem kedvez annak a hajósnak, aki nem tudja, hova tart. Pontos feladatmegosztás van közöttünk, valamint most már a Brandfizz board tagjai között is, akik csapatvezetővé értek az évek alatt.

Milyen gyakran adódnak köztetek nézeteltérések, és milyen törésvonal mentén? Ilyenkor ki enged? 

Anita: A Brandfizz startupfázisában még elég sok energiánk ment arra, hogy mindenért egyszerre vállaltunk felelősséget. Mindenről IS egyeztettünk. Vagy inkább próbáltuk meggyőzni egymást?! Mondanom sem kell, hogy mindig mindkettőnknek igaza volt. A Brandfizz víziója lelkesít bennünket. Ha nem értünk egyet, akkor a víziónknak adunk igazat. 

Ádám: Ha mindig mindenben egyetértenénk, akkor az egyikünk felesleges lenne. Természetes, hogy sokszor különbözik a véleményünk. Ameddig ez hozzátesz a végeredményhez, addig a Brandfizz ügyfelei jól járnak a vitáinkkal.

Mi jelenti a legnagyobb nehézséget az együttműködésetek során? Miben tudnátok még fejlődni?

Anita: Azt mondják, azért van kétszer annyi fülünk, mint szánk, hogy ilyen arányban is használjuk őket. Komoly lábmunkát teszünk abba, hogy meghalljuk a pezsgő csapatunk ötleteit, és sokkal többször jussanak ők szóhoz.

Ádám: Aki vezető, az pontosan tudja, hogy a nehézségek kihatnak a csapatra is, ennek előjele ritkán pozitív. Igyekszünk a #TeamBrandfizz tűrőképességét egyre ritkábban tesztelni ennek kapcsán, de biztosan van még tér a fejlődésre.

(…)

Szívesen olvasnád tovább? Az interjú eredetileg az Üzlet és Pszichológia február-márciusi számában jelent meg, melyet megtalálsz az újságárusoknál vagy megveheted digitális formában itt is.