Feuertag Ottó előadása felhívta a figyelmet arra, hogy az ergonómia, a munkakörnyezet mennyire fontos és meghatározó az egészséges munkahely szempontjából. A nemzetközi WELL Building Standard (WELL) minősítés az épületek emberi szervezetre, egészségre, közérzetre gyakorolt hatását vizsgálja a levegőellátás, a víz, az egészséges táplálkozás lehetősége, a természetes fény, a testmozgás, a kényelem és a szellemi frissesség alapján. A világon 350 cég, Kelet-Közép-Európában 9 cég rendelkezik WELL minősítésű irodaépülettel.
Gábor Edina egészségfejlesztő szakpszichológustól megtudtuk, hogy mely tényezők tehetnek boldogtalanná a munkánk kapcsán: a munka tartalma, a munkaterhelés, a többműszakos munka, a hosszú munkaidő, az alváshiány, a kontroll hiánya, a nem megfelelő munkakörnyezet (egy olyan tér, amely nagyon távol áll a WELL minősítéstől...), a rossz szervezeti kultúra, a rossz vezetők, a nem definiált vagy rosszul meghatározott szervezeti szerepünk, a fejlődés hiánya és a munka-magánélet egyensúlytalansága.
Mi mindenen csúszhatnak el az egészségfejlesztő programok?
Marcel Horvath angol nyelvű előadásának fő tanulsága, hogy ha egy vállalat foglalkozik a dolgozói jóllétével, akkor tulajdonképpen az üzlettel foglalkozik, mert megtérülő befektetés a munkavállalók egészségével való törődés. Az egészségfejlesző programok ott csúszhatnak el, ha
- hiányzik a szaktudás, és mégis belülről akarják megoldani a cégek,
- nem tudják, kire is kell fókuszálni, ki a célcsoportja az egészségprogramnak (nem az a 15%, aki amúgy is egészségtudatos és így is él),
- nem mérnek, ha egyenmegoldásokban gondolkodnak (pedig minden vállalat más megoldásokkal lehet sikeres),
- túlbonyolítják, vagy éppen túl rövid idő alatt szeretnék látni az egészségprogramok hatását, miközben a viselkedés, az egészségtudatosság nem hetek alatt változtatható meg!
Stresszkezelés: egyéni szintű válaszok kellenek
Rákóczi Balázs szervezetfejlesztő szakpszichológus a stressz méréséről beszélt. A bőr elektromos vezetőképességének, a kéz hőmérsékletének, a légzés gyorsaságának, a szívritmusnak és az izomfeszültségnek a mérésével, azaz a fiziológiai szintű változások mérésével egyszerűen detektálható a stresszre adott válaszunk. Nem az a gond, hogy reagálunk a stresszre (az természetes), hanem az, ha nem tudunk visszatérni a stresszből, nem tudunk visszanyugodni, felépülni. A másik probléma, hogy jelenleg jellemzően stresszkezelésként „tömegmegoldások” vannak az egyéni szintű válaszok, megoldások helyett.
Így kerüljük el az SMS-nyakat és a nomofóbiát
Szondy Máté klinikai szakpszichológus a tudatos telefonhasználatról tartott egy remek előadást. A telefonunknak „hála” felborulhat az alvásmintázatunk, kevesebbet mozgunk, és SMS-nyakunk lehet. Az emberek figyelme, bizalma, empátiája csökken, kevesebbet mosolyognak, ha csak a képernyőt bámulják, valamint felszínesebbé, csapongóbbá válhatnak. Már vannak arra vonatkozó kutatások is, hogy hosszabb szövegeket nehezebben olvasunk és értelmezünk. Olyan új szakszavak jöttek létre, mint a nomofóbia, ami azt a szorongást jelenti, ha nincs nálunk a telefonunk. A Facebook-használók körében nagyobb arányú a depresszió és a stressz. Az információs túlterheltségünk miatt csökken a rövid és a hosszú távú memóriánk „teljesítőképessége”, és egyre nehezebben súlyozunk a fontos és nem fontos között. Szondy Máté tanácsokat is adott:
- Vizsgáljuk meg, „hogy vagyunk” a telefonunkkal, hogyan hat ránk!
- Legyenek telefonmentes időszakjaink, tereink!
- Kapcsoljuk ki az értesítéseket!
- Töröljünk nem feltétlenül szükséges alkalmazásokat!
- Beszélgetés közben ne nézegessük, ne legyen szem előtt!
- Használjunk szürkeárnyalatos beállítást, Facebook-demetrikátort!
- Legyen email-mentes napunk!
- Tudjunk pihenni, semmittenni, eszközök nélkül létezni!
- Legyünk tudatos eszközhasználók!
A körülmények helyett a hozzáállásunkon alakítsunk!
Faragó István az egyéni és szervezeti jóllét feltételeiről beszélt. Szerinte egy 12 hónapos fizikális-mentális-lelki fejelsztésre van szükség, és ebbe be kell vonni a munkavállalók mellett a középvezetőt és a menedzsmentet is. A testi átmozgatás eredményeit is mérni kell. A mentális coaching első lépése a probléma pontos definiálása, majd a nehéz helyzetekben, döntésekben való támogatás és a vezetői készségek fejlesztése. Lelki egészség témájában a stressz szintjét és a kockázati tényezőket kell felmérni és kezelni. Az előadás fő üzenetei: a hozzáállásunkat tudjuk megváltoztatni, a körülményeket nem, valamint a vállalati jólléthez az egyéni jólléten keresztül vezet az út!
