A kérdőíves felmérésben több mint 200 fő vett részt, a kitöltők többsége szellemi, irodai munkát végzett. A felmérésben vegyesen szerepeltek a különböző korosztályok, ágazatok tagjai, és a munkavégzés helyszíne szempontjából is változatos a minta.

A kérdőívben több kérdés szerepelt, ami a lelki és testi egészségre vonatkozott. Az ezekre a kérdésekre adott válaszok azt mutatták, hogy a kitöltők mintegy harmada, negyede mutat lelki és/vagy testi tüneteket, amelyek közül a leggyakoribb a nyugtalanság és az ok nélküli fáradtság. A válaszadók nagyjából harmada mondta azt, hogy szüksége lenne valamilyen professzionális segítségre annak érdekében, hogy fel tudja dolgozni a koronavírus járvány okozta lelki nehézségeket.

A felmérés vázát 27 olyan kérdés alkotta, amelyek a válaszadó munkahelyére vonatkoztak. Ezeket a kérdéseket négy nagyobb csoportba lehetett besorolni: 1. munkával kapcsolatos pozitív érzések, célok, motiváció (mennyire látta úgy a kitöltő, hogy van értelme a munkájának, hogy képes megoldani a feladatait, hogy fenn tudja tartani a motivációját, és így tovább); 2. a szervezeti és vezetői támogatásra vonatkozó kérdések (mennyire látta úgy a kitöltő, hogy kapott segítséget, támogatást tágabban a szervezettől, amelyben dolgozik, és szűkebben a közvetlen vezetőjétől?); 3. munka-magánélet egyensúlyra vonatkozó kérdések (mennyire látta úgy a kitöltő, hogy képes volt ebben az időszakban fenntartani a munka-magánélet egyensúlyát, hogy képes volt időben befejezi a feladatait, és képes volt a munkája elvégzése után kikapcsolódni?); 4. pozitív munkatársi kapcsolatok (mennyire látta úgy a kitöltő, hogy a feladatokon túl is sikerült megőriznie a munkatársaival való kapcsolatait?).

Az eredmények szerint a kitöltők majdnem fele (45%-a) nem volt igazán elégedett a szervezettől és a közvetlen vezetőtől érkező támogatással. A kitöltők mintegy harmada nem tudott pozitív érzéseket, célokat megélni a munkájával kapcsolatban, és ugyanennyi embernek okozott gondot a munka-magánélet egyensúly fenntartása is.

Az otthoni izolációban lévő fiatal irodisták a legveszélyeztetettebbek

A kutatás legfontosabb eredménye, hogy ezek a munkahelyi szempontok jelentős hatást gyakoroltak a kitöltők testi és lelki egészségére. Ebből is kiemelhető a pozitív érzések, célok és a munka-magánélet egyensúly megléte: azok a munkavállalók voltak rosszul, akik nem tudtak a munkájukhoz pozitív célokat és érzéseket kapcsolni, és akiknek felborult a munka-magánélet egyensúlya.

A kutatás szerint a legtöbb lelki és testi tünetet a fiatalabbak (18-29 évesek, 30-39 évesek) mutatják, és főleg azok, akik teljes mértékben otthonról dolgoznak. A nők általában több tünetet mutatnak, mint a férfiak. Ezek a csoportok igénylik egyúttal a legtöbb segítséget. Ez ráerősít arra, amit korábbi kutatásokból már sejteni lehetett: a lelki egészség szempontjából az egyik leginkább veszélyeztetett csoport az otthoni izolációban lévő irodai dolgozó fiatalok csoportja.

A kérdőívet több mint 200 fő töltötte ki. 25,9% férfi, 73,1% nő volt a kitöltők között. A kitöltők 78,7%-a szellemi, irodai munkát végzett, 6,1%-a fizikai munkát, 13,6%-a pedig vegyesen szellemi és fizikai munkát. Életkori eloszlás szerint a kitöltők 34,4%-a tartozott a 30-39 éves korosztályba, 30,6%-uk a 40-49 éves korosztályba, 20,2% -uk a 18-29 éves korosztályba, és 12,7% az 50-59 éves korosztályba, illetve 1,8% volt 60 év fölötti. Legnagyobb arányban a nagyvállalkozásban dolgozók képviseltették magukat köztük (32,5%), de jelen voltak a középvállalkozásban (17,4%), kisvállalkozásban (16,9%), illetve a mikrovállalkozásban dolgozók (9,4%) is. Az elmúlt időszakban 35,3%-uk dolgozott teljes mértékben a munkahelyén, 21,6%-uk vegyesen otthonról és a munkahelyén, 17,4%-uk többnyire otthonról, illetve 12,7%-12,7%-uk többnyire a munkahelyén, illetve teljes mértékben home office-ban dolgozott az elmúlt időszakban.

A válaszadók harmada mutat valamilyen tünetet

A lelki egészségre vonatkozó kérdésekre adott válaszok alapján az rajzolódik ki, hogy a válaszadók jelentés része ok nélkül fáradtnak érzi magát (32%), illetve idegesnek (36%) vagy nyugtalannak (33%) érzi magát. Sokan reménytelennek érzik a helyzetüket (22%), úgy érzik, minden túlságosan sok erőfeszítésükbe kerül (26%), enerváltnak (25%), illetve kiégettnek (23%) érzik magukat. 23% érzi magát magányosnak, 20% nagyon szomorúnak, 17% érzi értéktelennek magát, és 15%-uk érzi úgy, hogy semmi sem tudja felvidítani.

Mindebből azt lehet kiolvasni, hogy a válaszadók negyede, harmada mutat valamilyen tünetet. A nyugtalanság és az ok nélkül való fáradtság a két leggyakoribb tünet. A kérdésekre adott válaszok eloszlásából az látszik, hogy miközben a többség relatíve jól küzd meg a járványhelyzettel, jól azonosítható egy masszív csoport, akik tüneteket mutatnak. Általában véve a válaszadók 40%-a nem érezte jónak a lelki állapotát, és 28%-uk nem érezte jónak a testi állapotát.

Arra a kérdésre, hogy mennyire érzi úgy a válaszadó, hogy szüksége lenne professzionális segítségre (pl. pszichológus, mentálhigiéniás szakember stb.) annak érdekében, hogy a koronavírus-járvány okozta lelki nehézségeket fel tudja dolgozni, a válaszadók 30%-a mondta azt, hogy szüksége lenne valamilyen segítségre.

Csaknem felük elégedetlen a munkahelyük intézkedéseivel

31% vélekedett negatívan, ami a munkával kapcsolatban érzett pozitív érzéseket, célokat illeti. A szervezeti és vezetői támogatásokról 45% vélekedett negatívan, míg  a munka-magánélet egyensúlyról 36%. A munkatársi kapcsolatok tekintetében 22% fejezett ki negatív véleményt.

Ezekből a válaszokból elsősorban az olvasható ki, hogy a válaszadók közül nagyon sokan nem voltak elégedettek a szervezet és/vagy a közvetlen vezetőjük lépéseivel, intézkedéseivel. A válaszadók 45%-a fejezte ki elégedetlenségét ebben a szempontban. Viszonylag sokan (kb. a válaszadók harmada) jelzett nehézséget azzal kapcsolatban, hogy fenntartsa a motivációját, a pozitív érzéseit a munkájával kapcsolatban, és a munka-magánélet egyensúlyát. A munkatársi kapcsolatok kevésbé sérültek ebben az időszakban, itt „csak” a válaszadók kb. ötöde mondta azt, hogy feszültség, problémák vannak közte és a munkatársai között.

A legerősebb összefüggések a következők voltak: a pozitív célok, értelmesség megtalálása véd meg a legjobban a lelki és testi tünetektől. A pozitív célok mellett a legfontosabb a munka-magánélet egyensúlyának a fenntartása volt.

A legtöbb segítséget igénylő csoportok

A felvett demográfiai adatok is érdekes eredményekkel jártak: a legtöbb lelki és testi tünetet a fiatalabbak (18-29 évesek, 30-39 évesek) mutatják, és főleg azok, akik teljes mértékben otthonról dolgoznak. A nők általában több tünetet mutatnak, mint a férfiak. Ezek a csoportok igénylik egyúttal a legtöbb segítséget.

Ez ráerősít arra, amit korábbi kutatásokból már sejteni lehet: a lelki egészség szempontjából az egyik leginkább veszélyeztetett csoport az otthoni izolációban lévő irodai dolgozó fiatalok.

Az eredmények is azt mutatják, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani a munkatársainkra ebben a helyzetben. Ez alapján a felmérés készítői javasolják, hogy a kötelező 3 év helyett végezzük el most évente a pszichoszociális kockázatértékelést vállalkozásunkban. Így felmérhetjük munkatársaink mentális állapotát, és a szakértők javaslatai alapján még időben tudjuk kezelni a felmerülő problémákat.

A kutatást végezte: Dr. Szabó Zsolt munka- és szervezetpszichológus, Worri.