A pályaorientációs kutatások eredményeit ismerve rengeteg szervezet hatékonyabban tudna működni. Hasznos lehetne például a kisgyermekes nők reintegrációjának támogatási lehetőségeit, valamint a pályamódosítók motivációit megismerni, vagy többet tudni a pályaorientáció/pályaválasztás előtt állók képességeiről, elérésükről. Dr. Kenderfi Miklós Máté (az Emberi erőforrás tanácsadó mesterszak vezetője, tanszékvezető, egyetemi docens, MATE) véleménye szerint a kutatási eredményekkel nem véletlenül nincs tele ezzel a social média: nagyon nehéz a kutatási témákat és eredményeket annyira leegyszerűsíteni, amennyire ezek a platformok megkövetelnék. Ezzel egyetért Dr. Borbély-Pecze Tibor Bors (Magyar Tudományos Akadémia Emberi Erőforrások Gazdaságtana Tudományos Bizottság tagja, a Magyar Pedagógiai Társaság Pályaorientációs Szakosztályának elnöke): „Ahogy egyetlen edzőtermi edzés kevés ahhoz, hogy kigyúrt teste legyen az embernek, egy (akár éveken át tartó) kutatás eredményei sem férnek bele egy TikTok videóba. Bizonyos dolgokba időt és energiát kell tenni. Nem lehet mindent lebutítva közölni.” A szakemberek abban is egyetértenek, hogy egyetemi oktatóként főleg az a feladatuk, hogy a hallgatók felkészítése mellett a tudomány számára is bemutassuk az eredményeiket. Ezek szakfolyóiratokban, tudományos konferenciákon jelennek meg. „Értelmiségi feladat az, hogy ne csupán a tudományos közéletet tudósítsuk erről, hanem a köztudatot is megpróbáljuk befolyásolni. Abban, hogy közérthetően tudjuk tájékoztatni az érintetteket, van némi lépéshátrányunk” –teszi hozzá Dr. Kenderfi Miklós Máté.
„Elsősorban a szakembereknek kell érzékenynek lenniük a számukra hasznos témákra és keresni a megfelelő fórumokat. Bár ez a mindennapi feladatok mellett nehézségekbe tud ütközni” - kezdi Radosits Blanka (GuideVision global recruite team lead). Véleménye szerint a HR-rel foglalkozó magazinok hírleveleiben a legfrissebb kutatási eredmény grafikai megkülönböztetése segíthet kiemelkednie, mert –tapasztalatai alapján- ha csak „egy cikk a többi között”, könnyen elsikkadhat. Bár Radosits Blanka folyamatosan jelen van hazai és nemzetközi szakmai fórumokon, azt tapasztalja, hogy a kutatási eredmények nehezen kerülnek szem elé. Akár a Linkedin hírfolyamában, a nemzetközi- vagy hazai HR csoportokban is megjelenhetnének az ezeket bemutató webinarok, vagy olyan tartalmak, amelyekből a legfontosabb friss eredményeket 3-5 perces ráfordítással meg lehet ismerni (külön linkre kattintva pedig el lehet érni az egész tanulmányt). Fontosnak tartja, hogy az elméleti megközelítés mellett nagy hangsúlyt kapjanak a gyakorlati alkalmazási lehetőségek.
Egy platform mind felett
Major Szilvia, a METU a KarrierCentrum-myBRAND Iroda és Tréning Központ Csapatának vezetője főként saját (csapatának) kutatásaira támaszkodik, így első kézből értesül a számára leghasznosabb eredményekről. Emellett szakmai portált olvas, valamint konferenciákon és a tanácsadó irodák kommunikációjából gyűjt információt.
A pályaorientációs kutatási eredmények hatékonyabb szakmai hasznosításához szerinte szükség van egy olyan felhasználóbarát, folyamatosan frissülő tematikus oldalra, amelyen könnyen és hatékonyan lehet különböző témákban keresni. „Fontos volna, hogy tudjuk, kik azok, akik ezzel foglalkoznak. Nekik legyen olyan szakmai szervezetük, amiről minden, témában érintett tudja, hogyha infót keres pályaorientációs témában, akkor neki oda kell mennie, oda biztonsággal fordulhat hiteles információért”- mondja a szakember. Kiemeli, hogy ne csak a tanulmányok legyenek itt elérhetőek, hanem rövidebb, mondjuk öt oldalas összefoglalók is, amelyek megkönnyítik a keresést és tájékozódást. Véleménye szerint a közösségi platformokon annyi zaj van, hogy talán a nagy erőket felemésztő folyamatos tartalomgyártás helyett, ezt a jól működő felületet volna érdemes megosztani. Tehát nem jönne minden nap szembe a hírfolyamunkban, mégis az aktív szakmai tudás részévé válna.
Néhány portál ugyan foglalkozik azzal, hogy szakcikkekből igényes, nagyközönség számára érthető tartalmak szülessenek, de ezeket senki nem gyűjti egy helyen, könnyen elveszhetnek az információs áradatban.
Akkor mégis hogyan? Itthon és északon
Mivel hosszú távon nincs rá központi forrás, önkéntes munkával működtetett projektek dolgozói törekszenek a pályaorientációs kutatások eredményeinek szélesebb körű megismertetésére. Nyolc éve üzemel a Magyar Pedagógiai Társaság Pályaorientációs Szakosztálya és ennek nagyközönségi honlapja. (Működtetnek egy Youtube csatornát is, ami úgy tűnik társadalmi szinten keveseknek éri el az ingerküszöbét: a cikkünk megírásakor 93 feliratkozója volt.) Mindezek mellett dolgoznak egy olyan bibliográfián, amelyben az összes magyar nyelvű pályaorientációval kapcsolatos könyv, fejezet, szakcikk szerepel majd. (Korábbi cikkek bibliográfiái pedig a mai napig bárki számára elérhetőek, ha keresi azokat.) Továbbá az Új Pedagógiai Szemlébe, az Opus et Educatioba és számos más magyar nyelvű lapba rengeteg cikket írnak e témakörben.
Dr. Borbély-Pecze Tibor Bors szerint jó például szolgálhatna a korábbi finn munkaügyi szervezet; a jelenlegi több ágazatra kiterjedő pályaorientációs hálózat vagy Észtországban a Tanácsadó Hálózat a kulturális és oktatási minisztérium által közpénzen fenntartott intézete. Ezek a szervezetek nem csak azzal foglalkoznak, hogy kutatnak és tanácsadást biztosítanak, hanem azzal is, hogy eljuttassák a friss eredményeket az érintett köröknek: szülőknek, diákoknak, pedagógusoknak. Megvizsgálják, hol vannak az elérni kívánt célcsoportok és ott jelennek meg: így a Facebook, a Tiktok és a Youtube (animációk) is készség szinten kezelt kommunikációs csatornájuk. Ezt a mintát azonban szándék és forrás nélkül, pusztán önkéntes munkából nehéznek tűnik átültetni a hazai gyakorlatba.
Hazánkban nincs olyan tanárképzés, amiben megjelenne a pályaorientáció, mint önálló tantárgy (Borbély-Pecze&Suhajda, 2017). Dr. Kenderfi Miklós Máté véleménye szerint a rendelkezésre álló eszközök (például önértékelő eljárások) használhatóak, de ezek szakmai értékelése elengedhetetlen (lenne). A támogatás - eligazítás, tehát az orientáció az, amiben nem jártas a gyerek és szülője, ez szakmai feladat, amire nincsenek felkészítve az amúgy is leterhelt pedagógusok.
