Énképünk kialakításában nagy szerepe van a másoktól kapott visszajelzéseknek, ám az, hogy ezeknek mennyire vagyunk kiszolgáltatva, az a szorongásszintünktől és az önismeretünk szintjétől is függ, mondta el Kitti.
Nincs két ugyanolyan tükör
Ezzel valószínűleg minden nő egyetért, ám tágabban értelmezve is elmondható, hogy mindegyik tükörben kicsit másképp látjuk magunkat, mindenki egy kicsit más perspektívából tükröz vissza rólunk valamit. Azonban, ha csak azokat a tükröket tartjuk meg, melyekben jól mutatunk, az igen félrevezető tud lenni és torz énképhez fog vezetni.
Az első benyomás nehezen felülírható
Egy kísérletben kollégistáknak adtak egy tulajdonságlistát az érkező szobatársukról. Két verziója létezett a tulajdonságlistának: az egyikben számos pozitív tulajdonság szerepelt az elején (kedves, empatikus, segítőkész stb.) és a végén szerepeltek negatív tulajdonságok (pl. megbízhatatlan, rendetlen stb.). A másik listában a negatív tulajdonságok szerepeltek elöl és azt követték a pozitívak. A lista végigolvasása után megkérdezték a kísérletben résztvevő fiatalokat, hogy mennyire szimpatikus számukra a leendő szobatársuk és mi az első benyomásuk. Azok, akik a pozitív tulajdonságokat olvasták el először, szimpatikusnak találták a szobatársat, hiába szerepeltek ott a negatívabb tulajdonságok is, fordítva pedig épp, hogy kevésbé örültek annak, hogy egy megbízhatatlan személy fog beköltözni a szobába, nekik ugyanis a negatívabb tulajdonságok ragadtak meg erősebben. Mindkét esetben ugyanarról az emberről volt szó, mégis rengeteget számít ezek alapján, hogy egy személy mely tulajdonságaival találkozunk először, mert aztán ezt az első benyomást nem könnyű átírni.
A másokhoz kötött önbecsülés nagyon kiszolgáltatottá tesz
Mivel szociális lények vagyunk, s más emberek jelentik a referenciapontokat, normális, hogy hasonlítjuk magunkat másokhoz, azonban amíg csak addig hiszünk el magunkról valamit, amíg nem jön valaki jobb, addig borítékolható a csalódás. Ehelyett sokkal inkább arra kell törekednünk, hogy saját magunkban kialakítsunk egyfajta stabilitást. A legfontosabb ugyanis az, hogy a tükröktől függetlenül mit gondolunk magunkról. Ez a pozitív önbecsülés, ami akkor is megtart, amikor kudarc ér, vagy amikor egy tükör nem az előnyös oldalunkat mutatja. Mik azok az alapelvek, amikhez mindig tartjuk magunkat? Mi az, amit mindentől függetlenül hiszünk magunkról?
A legfontosabb, hogy ne veszítsük el önmagunkat
A közösségi média korában folyamatosan tükröket tartanak elénk, ráadásul ezek gyakran hamis, torz tükrök, hiszen folyamatosan a legjobb oldalunkat, életünk kiragadott történéseit, fénypontjait erősítik meg. Ez a működés pedig nagyon elhalványítja azt a kérdést, hogy hogy vagyunk azzal az oldalunkkal, ami nem előnyös. Elkezdünk arrafele fordulni, ’ahonnét a taps jön’, amit mások visszaigazolnak, miközben folyamatosan eltávolodunk önmagunktól és már el is felejtjük, kik vagyunk a kirakaton túl. Így a végén ez már mások kiszolgálásáról fog szólni, nem valós énünk megéléséről.
A mások által mutatott tükrök fontosak és mindig nézzünk bele, de azt is ismerjük meg, hogyan tudunk stabilak lenni ezektől a tükröktől függetlenül. Nem csak azokat a tükröket érdemes megtartani, amik a pozitív oldalunkat tükrözik vissza, érdemes minden visszajelzést átengedni magunkon. Azonban még fontosabb, hogy tudjuk, mi az, ami megtart, ami megnyugtat, akkor is, amikor a tükrök nem segítik az utunkat.
