A Pénzcentrum augusztus második felében felmérést készített, melyben azt vizsgálta, milyen a PCR-tesztek és ellenanyag-vizsgálatok megítélése a lakosság körében, alávetnék-e magukat a magyarok rendszeres vizsgálatoknak. A kutatás arra is kiterjedt, mely munkakörökben érezné a lakosság legnagyobb szükségét a tesztelésnek, és amennyiben közvetlenül érintettek lennének, milyen részletességű tájkoztatást várnának el a tesztek eredményéről. Kiderült, hogy a magyar lakosság nagyrészt megbízhatónak tartja a teszteket, fontosnak tartaná, hogy egyes munkahelyek rendszeresen végezzenek szűrést – sőt egyes helyeken kötelezővé is tennék –, és alá is vetnék magukat ezeknek a teszteknek.

Megbízhatónak tartják a PCR-tesztek eredményeit

Mint azt már számos kutató, szakember számos fórumon hangsúlyozta: a második hullám fenyegetésében a tesztelés, kontaktuskövetés hatékonyságát sürgősen javítani kell.

Azonban nemcsak a kutatók, hanem a lakosság is fontosnak tartja, hogy rendszeresen végezzenek koronavírus-teszteket, legalább bizonyos munkakörökben. A Pénzcentrum online felmérésének válaszadói 63,2 százaléka szerint megbízhatók a PCR-tesztek eredményei (10-es skálán 7-10-ig jelölték a megbízhatóságot). Az ellenanyagvizsgálatok kapcsán pedig 58,7 tartja inkább vagy teljesen megbízhatónak az eredményt.

Fontosnak ítélik azt is, hogy végezzenek rendszeresen átfogó teszteket, illetve a többség alá is vetné magát rendszeres tesztelésnek, ha a munkahelye erre lehetőséget biztosítana. A válaszadók több mint fele tartaná elfogadhatónak, ha kötelező tennék bizonyos munkakörökben a tesztek elvégzését, és csak 15,6 százalékuk nem tartja teljesen vagy inkább elfogadhatatlannak.

Érdekes, hogy amíg a válaszadóknak "csak" 56,4 százaléka tartaná fontosnak, hogy a munkahelyén rendszeresen végezzenek PCR-teszteket, hogy kiszűrjék azokat, akik megfertőződhettek, addig azoknak aránya, akik alávetnék magukat rendszeres tesztnek, hogyha a munkahely erre biztosítana lehetőséget, már 61,7 százalék. Tehát nagyjából öt százalék nem tartja feltétlenül fontosnak a rendszeres tesztet, de ha lenne lehetősége, akkor elvégeztetné azt.

Bizonyos munkakörök esetén fontosabbnak tartanák a tesztelést

Viszonylag kevés válaszadó érezné fontosnak a teljes lakosságra kiterjedő tesztelést válogatás nélkül. Vannak azonban olyan munkakörök, amely során nagyobb a veszélye, hogy valaki elkapja, illetve átadja a koronavírust. Az egészségügyben, oktatásban, szociális szférában, gyógyszertárban dolgozók például sokkal jobban ki vannak téve a járványnak. Viszont hivatalokban vagy bankokban ügyintézés során, a boltban vásárolva, buszra szállva is ugyanúgy el lehet kapni a vírust.

A válaszokból az derült ki, hogy a leginkább az egészségügyben (83,9%), iskolában, óvodában, bölcsődében (79,5%), vendéglátásban (77%), élelmiszerboltban (76,4%) és élelmiszeriparban (74,6%) dolgozók esetében tartaná fontosnak a lakosság a rendszeres teszteket. A szociális munkások (74,1%), fodrászok, kozmetikusok, masszőrök (71,4%) is megelőzik például a gyógyszerészeket (70,3%), az (étel)futárokat (67,8%). Viszont még a banki és hivatali ügyintézők esetében is a válaszadók több mint fele inkább vagy teljes mértékben fontosnak tartaná a rendszeres teszteket (55,8 és 52,4%).

Legkevésbé a katonák, tűzoltók, szerelők, és irodai dolgozók esetében tartják fontosnak a rendszeres tesztelést a kutatásban résztvevők. Arra a kérdésre, milyen munkakörökben lenne szükséges még a felmérésben résztvevők szerint a tesztelés a felsoroltakon túl, sokan említették, hogy a nyugdíjasokat és diákokat – főként a felsőoktatásban tanulókat – is érdemes lenne tesztelni, nem csak a dolgozókat.

Mit nekünk GDPR? Pontosan tudni akarnánk, ki a fertőzött

A járvány már sokszorosan bebizonyította az élet számos területén, hogy egy rendkívüli helyzet felülírhatja az addig megfelelőnek tartott gyakorlatot, és olyan hiányosságokra is rávilágított szabályozásban, jogalkotásban – az adatkezelés területén is – amelynek eddig a létezéséről sem tudtunk. A teszteredmények közlésének gyakorlata is számos adatkezelési problémát vet fel.

Az online felmérés során adott válaszokból az látszik, hogy a résztvevők többsége nem is törődne ebben az esetben sem saját, sem mások személyiségjogaival, amennyiben közvetlenül érintettek. A válaszadók fele nem elégedne meg azzal, ha a munkahelyükön is megjelenne a koronavírus, hogy részinformációt kapjanak: tudni akarnák, pontosan ki a fertőzött.

Amikor pedig arról lenne szó, hogy az ő pozitív teszteredményeiket hogyan közöljék, mindössze a válaszadók 6,9 százaléka véli úgy, hogy ez az adat csak rá és a kezelőorvosára tartozik, 40,75 százalék szerint a munkatársainak arról is tájékoztatást kell kapniuk, hogy ő (név szerint) megfertőződött. Meglepően magas arányban pedig (28,1%) a válaszadók maguk szólnának a munkatársaiknak arról, hogy pozitív eredményt kaptak.

A félmérés arra is kitért, hogy a testhő mérését bizonyos helyeken fontosnak tartanák-e a magyarok belépést megelőzően, ennek eredményeit külön cikkben közölték.

A „Mivel védekezzünk, ha itt a második hullám?” kérdésre adott nagyon sok válaszban említésre került a (helyes) maszkviselés fontossága, és sok válaszadó szigorúbban ellenőrizné, szankcionálná, ha valaki nem tartja be az előírást. A szociális távolságtartás és kézfertőtlenítő használata mellett sokan említették a – főként határon túlra történő – utazás korlátozását, és a hibrid oktatást, vagy választható online oktatást is. A válaszadók között olyanok is vannak, akik sem a tesztelést, sem az egyéb javaslatokat nem tartják célravezetőnek. Vannak, akik még mindig a nyájimmunitásban hisznek, vagy visszavezetnék az idősek vásárlási idősávját.

A lakosság az információhiányt teszi – többek között – felelőssé a járvány terjedéséért, és nehezményezik, hogy pontosabb adatokkal nem rendelkeznek. A válaszokban ugyanakkor megjelenik az a tapasztalat is, hogy a fertőzöttség nyilvánosságra kerülése megbélyegzéshez vezet; sőt, már a köhögés is zárt térben elég, hogy túlzott reakciókat váltson ki. Sok vélemény megegyezik abban, hogy szükséges lenne fellépni a megbélyegzés ellen is, és sokkal pontosabb tájékoztatást adni a lakosságnak.

A Pénzcentrum augusztus második felében online végzett felmérésében 6255 válaszadó vett részt.