Honnan ismerhetjük fel a túlhajszoló munkavégzést, és mit tehetünk ellene?

A burnout után megérkezett a rustout, amely a hazai cégek egyharmadát is érintheti.

Az új év hajnalán gyakran jönnek velünk szembe olyan magvas gondolatok, mint „most nyitottál ki egy új könyvet, melynek 365 üres oldala vár arra, hogy megtöltsd”, vagy „kaptál 365 új lehetőséget, hogy élj vele.” Habár a világot nem lehet megváltani alig egy év leforgása alatt, talán idén arra érdemes lehet felhasználni a lehetőségeket, hogy a mókuskerékből kitörjünk. Limpár Imre tréner, tanácsadó szakpszichológus állítja, hogy van kiút, csak az a kérdés, merre található.

Munkanapjaink során számos feladatot, teendőt kell ellátnunk. Gyakran érezhetjük, hogy habár egész nap hajtjuk a mókuskereket, a nap végére mintha még több lenne az elintézendő kupacban, mint a kész teendők listáján. Hova tűnik munkaidőnk? Miért érezzük egy végtelen harcnak munkanapjainkat?

A legtöbb ember számára a munka nem egy választható opció, hiszen pénzre van szükség a megélhetéshez, a pénzért pedig dolgozni kell. Mivel azonban a munkahelyünkön töltjük el a napunk igen tetemes részét, egyáltalán nem mindegy, hogyan viszonyulunk hozzá, mit vált ki belőlünk. Nagyon káros tud lenni, ha az ember nem szereti a szakmáját, a munkahelyét, de az sem egészséges, ha valaki túlzottan szereti, csak a munkájának él, és minden mást háttérbe szorít az életében.