A magyar munkavállalók ötödének rugalmasak a főnökei, míg nyolc százalékuknak minden lépését figyeli a munkáltatója. Van, ahol pontos irányelvek szabják meg például, mit posztolhatnak a kollégák a közösségi médiában, míg másoknak rendszeresen átvizsgálják a csomagját a munkahelyre be - és kilépéskor – derül ki a Profession.hu 1000 fős, reprezentatív mintán végzett online felmérésének adataiból.

Vajon mi motiválja leginkább a pályakezdőket és a fiatal dolgozókat? A kihívásokat keresik vagy az anyagi juttatások a mérvadók? Tényleg a home office a jövő irodája? A Brain Bar széleskörű kutatást végzett az Y és Z generáció körében, amelynek eredményei megcáfolják, amit eddig a fiatal munkavállalók preferenciáiról gondoltunk. Adam Smiley Poswolsky generációs szakértő a Brain Bar Career Night eseményén mondta el az igazságot, a szervezők pedig a 2020-as jövőfesztivál újdonságairól rántották le a leplet, amelyre már kaphatók a jegyek. 

Egyre több ilyen esetről olvasni: egyes munkáltatók, vezetők úgy gondolják, hogy ezt nekik szabad… Nemcsak Magyarországon, több panaszt olvastam külföldi oldalakon is – sőt, ott mintha előrehaladottabb lenne ez a probléma, mert ott már a legkisebb cégnek is van saját Facebook/Instagram/Twitter oldala, és használják is marketingre, ahogy kell. (Ezzel szemben nálunk még egyes cégeknél tilos használni ezeket munkaidőben…) Ebből alakult ki a probléma: a magánember és a munkavállaló tevékenységei összekeverednek ezeken az oldalakon. Ezt valahogy kezelni kell, de igazi jógyakorlat még nincs rá.

Eljött a LinkBook kora: a LinkedIn felhasználói észrevehették, hogy a hálózat egyre inkább olyanná válik, mint a Facebook. Többet is elárulhat rólad, mint gondolnád...

A pénz nem minden, legalábbis ami a tehetségek megtalálását illeti. Ahhoz ugyanis, hogy egy vállalatra vonzó munkahelyként gondoljanak a fiatalok, nem feltétlenül a magas bérezés, hanem sokkal inkább az aktív közösségimédia-jelenlét és a munkavállalók tanulási és fejlődési lehetőségeinek támogatása lehet a megoldás.

A munkaerőpiac visszavonhatatlanul átalakult: valamennyi iparágban globálisan megnőtt a kereslet a szakemberek iránt, mind a kékgalléros, mind a fehérgalléros munkakörökben. A jelölteket pedig ott kell keresnünk, ahol jelen vannak: az aktívak és a passzívak egyaránt. Nézzük meg, milyen szerepet tölt be ma a közösségi média a toborzásban!

A megbeszélésen, ahol a vezető ismerteti a következő időszakra vonatkozó elképzeléseit, a beosztottak a legnagyobb nyugalommal, ám minősíthetetlen kifejezésekkel véleményezik azt. Persze nem szavakkal vagy mimikával: egyszerűen online, miközben épp bólogatnak vagy mosolyognak a főnökre.

Alessandro Acquisti a pittsburghi Carnegie Mellon egyetemen dolgozik viselkedési közgazdászként. Évek óta végez empirikus kutatásokat arról, hogy az emberek a közösségi oldalakon hogyan kezelik a magánszférájukat és az információs biztonságukat. TED-előadásában azt magyarázza el, hogy a számítógépes technológiák a közösségi médiával ötvözve szinte bárkit átláthatóvá tesznek, és arra hívja fel a figyelmet, hogy ha az emberek nem kívánnak burkolt manipulációk és munkaerő piaci diszkrimináció áldozataivá válni, akkor ideje visszaszerezniük az irányítást a saját adataik fölött.