Mitől lesz vonzó egy hely a digitális nomádok számára?

Tovább nőhet a munkaerőhiány, ha a hazai munkáltatók nem támogatják az atipikus munkavégzési formákat.

Digitálisnomád-vízum: mire jó az új szabályozás?

Sok munkavállaló reménykedett abban, hogy a távoli munkavégzés földrajzi értelemben is távolivá válhat, és akár egy tengerpartról is vígan dolgozhatnak. A másik oldalon a cégvezetők azt remélték, hogy munkaerő toborzási tevékenységüket ki tudják terjeszteni más országokra is. Sajnos mindennek komoly jogi és adózási akadályai vannak. Egyes országok már léptek, de ők sem kínálnak megoldást minden problémára, mert azok nemzetközi egyezményekből fakadnak.

„Szlovák lakcímkártyám van, ezért Magyarországon nem kell adót fizetnem…” „Csak arra kell figyelnem, hogy 183 napnál ne töltsek itthon többet!” „Digitális nomád vagyok, sehol sem adózom.” Nagyon sok hasonló tévhit kering Magyarországon az adóilletőség szabályai és joggyakorlata kapcsán. Az adószabályozásoknak ennél azonban egyszerűen sokkal „több az esze”. A hamis illúziókban élő érintettek pedig sok esetben akár büntetőjogi kockázatnak is ki lehetnek téve. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda segít tisztázni a félreértéseket.

A távmunka megállíthatatlanul terjed, egyes előrejelzések szerint ez a jövő foglalkoztatási formája, és tíz éven belül minden harmadik munkavállaló a munkahelyétől távol fog dolgozni. A távmunkában dolgozók jellemzően otthonról, kávézókból és coworking irodákból dolgoznak, utóbbiak száma hazánkban is ugrásszerűen megnőtt az elmúlt években. De mennyi időt töltenek egy nap munkával a távmunkában dolgozók? Mennyire hatékonyak és mit gondol a teljesítményükről a főnökük?