20 éve a Magyarországon működő multinacionális vállalatok felsővezetői legtöbbször expatok voltak, de ha még meg is szavazták a bizalmat egy magyar vezetőnek, az executive coacha akkor sem lehetett magyar. Legtöbbször Svájcból, Németországból, Angliából repültek be a coachaik, és nem választhattak magyar coachot, márcsak azért sem, mert nem volt olyan, akinek lett volna nemzetközi akkreditációja. Ez inspirált számos magyar coachot arra, hogy megszerezzék a nemzetközi minősítést és így alakult meg Magyarországon is a világ legnagyobb coaching szervezetének, az International Coaching Federationnek (ICF) a magyar tagozata. Abban az időben nem volt még zoom, viber, skype és más hasonló alkalmazás, ezért 400Ft/perces telefondíjon kellett angolul coacholni, hogy valaki levizsgázhasson.

Nemrég írtunk a coachingszakmának a közeljövőben várható felértékelődéséről és kulcsszerephez jutásáról. Az alábbiakban Komócsin Laura business coach, a Business Coach Kft. ügyvezetőjének gondolatait közöljük a témában.

A legtöbb vezetőnek szüksége van arra, hogy időről időre tükröt tartsanak neki. De mi a helyzet akkor, ha valaki már csak a pénzért marad a cégnél, és ebben a kényes kérdésben kell őt a coachnak önmagával szembesítenie? Komócsin Laura business coach osztja meg tapasztalatait és gondolatait a témában.

A nagyvállalatoknál jól bevált rotálás egyrészt jó eszköz a kiégés megelőzésére, másrészt a segítségével csökkenthetjük a fluktuációt. Ugyanakkor abban az esetben is hasznát vehetjük, ha valaki előrébb szeretne kerülni a ranglétrán, vagy csak szívesen megismerne több területet.

Ahogy egy olimpiai bajnok sem az olimpián kezdi a pályafutását, úgy más embernek is elsőre elérhetetlennek tűnnek a céljai: valakinek a tartalmas időtöltés a családjával, másnak egy felszabadult kacagás.

Hogy néz ki a gyakorlatban, amikor egy vezető nem látja fától az erdőt?