Béke van körülöttünk, betegségeket tudunk gyógyítani, majdnem mindenkinek jut ivóvíz – régen volt ilyen jó dolga az embereknek a fejlett világban. Mégis mindenhol a válság néz vissza ránk: gazdasági válság, klímaválság és a saját életünkben előforduló számtalan válság. Erről az ellentétről beszélgetünk dr. Buda László pszichoterapeutával: válságkezelésről, korszellemről, fél szívekről és kipufogókról.

Egy Ráskó Eszter-interjúhoz fel kellene találni egy speciális billentyűzetet. Nem elég csak a szavakat leírni. Kellene valahogy jelezni, hogy az adott mondat hol mozog a vérkomoly és a teljesen (ön)ironikus skálán, a befelé gondolkodás és a hangos gesztusok koordinátarendszerében. De az én billentyűzetem csak szavakat tud rögzíteni: önismeretről, szülőkről, haknikról és miniszterelnökökről.

Mérhető-e a művészi teljesítmény, hogyan állíthatók meg a járványok, felrajzolható-e egy ország korrupciós térképe, milyen folyamatok zajlanak egy sejtben, mekkora az internet átmérője? Mindezekre a kérdésekre választ ad a komplex hálózatkutatás, amely a nagy hálózatok matematikai szabályszerűségeit vizsgálja. A legújabb tudományág úttörőjével, Barabási Albert-Lászlóval beszélgetünk arról, hogy van-e korhatára a sikernek, megjósolható-e, ki kapja a Nobel-díjat, és mennyit lehet spórolni, ha az ember hálózatkutatási alapokon választ iskolát a gyerekének.

Minden tízéves gyerek elgondolkodik azon, hogy miért olyan furcsák a felnőttek. A kis Csíkszentmihályi Mihálynak is feltűnt, hogy a bombák sújtotta Budapesten van, aki nem is érzékeli a világégést – például neki is annyira elvonja a figyelmét a sakk, hogy elfelejt maga körül mindent. Pár évtizeddel, több országgal és 21 kötet Jung-könyvvel később ebből a felismerésből született meg a flow-elmélet, aminek köszönhetően a pszichológia a kanapén előadott nyomorúságok kezeléséből az emberek önkiteljesedésének tudományává (is) vált.