Meddig vehető ki a szabadság? Mi történik, ha az éves szabadságot nem kapta meg, nem vette ki teljes egészében a dolgozó? Átvihető a következő évre, elveszik, vagy netán ki kell azt fizetni a részére? 

Alighanem darázsfészekbe nyúlok a munkahelyi véleménynyilvánítás témájával. De mégis beszélni kell róla, és most, decemberben különösen aktuális. Minden év december 10. napja az emberi jogok világnapja. Az egyik fontos emberi jogunk a szabad véleményalkotás és annak kinyilvánítása. A kérdés már csak az, hogy korlátlan-e ez a szabadság? Mindig, mindenhol és bármit kimondhatunk? Mennyire szabad a véleménynyilvánítás a munkahelyen? 

Itt a nyaralási főszezon, mindenki igyekszik minél távolabb lenni a munkahelyétől. Milyen szabályok vonatkoznak a szabadság kiadására és mik a leggyakoribb tévhitek. Ezeket gyűjtötte össze Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd a Piac&Profit-on.

Nézeteltérés, véleménykülönbség, de akár még komoly ellentét is kialakulhat a munkáltató és munkavállaló között. Ha bosszút akar állni az egyik fél a másikon, jöhet az azonnali felmondás? Lássuk, mikor lehet ez jogszerű.

Csak az nem hibázik, aki nem is dolgozik – szokták mondani. Bizony előfordul, hogy akár már egyetlen hiba is súlyos kárt okoz a munkáltatónak. Mikor lesz felelős a dolgozó? Mennyi kártérítést kell a munkavállalónak megfizetnie?

A sztrájk már régóta létező eszköz a munkavállalók érdekeinek elősegítésére. Napjainkban is többször hallhattunk munkabeszüntetésekről több európai államban is, de itthon is egyre gyakrabban merül fel a sztrájk lehetősége. Hogyan lehet jogszerűen sztrájkolni? Ki teheti, és ki nem? Megakadályozhatja-e a munkáltató a sztrájkot? A Piac&Profit ezekre a kérdésekre ad választ Kocsis Ildikó ügyvéd segítségével.