A vállalati szektorban 63 ezer, míg a költségvetési szférában 21 ezer az üres álláshelyek száma. Az iparban 25 ezer dolgozó kellene, ami több mint 10%-os növekedés éves alapon, az építőiparban 5 ezerre lenne szükség, ami közel 50%-os emelkedés. Ez is mutatja, hogy az építőipari termelés gyors növekedése egyre súlyosabb gondokat okoz a munkaerőpiacon. Erőteljesen nőtt az üres álláshelyek aránya a kereskedelemben (8100 fő), a szállítás-raktározásban (4300 fő), valamint az információ-kommunikáció nemzetgazdasági ágban (3400 fő) is. Ugyanakkor az Informatikai- Elektronikai és Távközlési Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) ennek sokszorosára, 25-30 ezer főre teszi az informatikushiányt, ami mutatja, hogy a KSH adatainál jóval magasabb lehet a valós munkaerőhiány.

Folytatódik a tendencia

A következő időszakban várhatóan fokozódni fog a munkaerőhiány, hiszen a gazdaság továbbra is növekedési pályán marad, miközben a munkanélküliségi ráta alacsony szintre süllyedt. Várhatóan folytatódik a közfoglalkoztatottak elsődleges munkaerőpiacra való átvándorlása, de nem szabad elfelejteni, hogy a magyar munkaerőpiacon elméletileg továbbra is 400 ezer fő körüli tartalék van. A regionális különbségek és képzettségi kérdések azonban komoly problémát jelentenek, ezért a mobilitás erősítésére, az alapkészségek fejlesztésére, valamint a képzettségi szint javítására lenne szükség.

További részletek (pontos adatok és grafikonok) a Portfolión olvashatók, illetve láthatók.