Nemrég jelentek meg a tavaly év végére vonatkozó munkaerő-piaci adatok, ezekből a statisztikákban pedig megyei szintre lebontva is szerepelnek a foglalkoztatottsági adatok. A KSH felmérése alapján tavaly jelentősen nőtt a foglalkoztatottak száma: a tavalyi utolsó negyedévben 4,9 millió fő dolgozott, ami a 15 és 74 év közötti lakosság 66,3%-át jelentette. Ezzel párhuzamosan csökkent a munkanélküliek aránya is, 15 ezer fővel dolgoztak többen tavaly év végén az egy évvel korábbihoz képest.

A nagyobb foglalkoztatottság természetesen a lakosság és a gazdaság szempontjából is kedvező, azonban ezek csak a teljes országra vonatkozó átlagok. 2021 végén Magyarországon a nettó havi átlagkereset 291 ezer forint volt. A foglalkoztatási ráta pedig 74%, azonban a megyei adatosorokból az derül ki, hogy ettől óriásiak lehetnek az eltérések területenként. Most a legfrissebb adatsorok alapján a Pénzcentrum összehasonlította, hogyan alakultak az átlagkeresetek, a gazdasági aktivitás, valamint a foglalkoztatottság megyei és országos szinten.

Mennyit lehet keresni Magyarországon?

Megyénként óriási különbségek vannak az átlagkeresetekben Magyarországon. 2021 végén a teljes munkaidőben dolgozók havi nettó 291 ezer forintot kerestek átlagosan, ezt a szintet csak Budapesten (359 675 forint) és Győr-Moson-Sopronban (308 516 forint) érték el a bérek. Az összes többi megyében ez alatt a szint alatt volt az átlagkereset. Az valószínűleg nem okozott meglepetést, hogy 2021-ben is a fővárosiak kerestek a legjobban. Ez azonban jól mutatja, hogy az országos átlag nem feltétlenül tükrözi a fizetéseket regionális szinten.

A legalacsonyabb nettó átlagkereset tavaly Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt, 201 717 forinttal, ez pedig inkább közelebb van a bruttó 200 ezer forintos minimálbérhez, mint a tavaly év végén mért bruttó 438 814 országos átlagbérhez.  Ezen kívül Nógrádban és Békés megyében szintén nem haladta meg a 220 ezer forintot a havi nettó átlagos kereslet 2021 végén.

A tavalyi utolsó negyedévben mért országos átlagbér-szinthez képest – ez nettóban nagyjából 291 ezer forint tett ki – hét másik megye is nagyon elmarad: Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Somogy, Zala, Borsod-Abaúj-Zemplén, valamint Nógrád és Békés. Ezeken a területeken 50 ezer forinttal, vagy annál többel volt alacsonyabb tavaly év végén az átlagbér az országoshoz képest.

A 290 ezer forintos havi nettó keresethez két megye, Fejér és Komárom-Esztergom került egészen közel a maguk 289- és 285 ezres átlagbérével. Ebből az derült, ki, hogy az átlagot Budapest és Győr-Moson-Sopron húzzák fel, ahol a bérek jóval az országos szint felett mozognak, miközben az ország több mint felében bőven ez alatt vannak a keresetek.

A munkaerőpiac alakulása

A gazdasági aktivitás 2021-ben tovább nőtt a korábbihoz képest, ami valószínűleg a koronavírus-járvány utáni nyitásnak és gazdasági fellendülésnek tudható be. A foglalkoztatottság országos szinten elérte a 66,3%-ot. A munkavállalók aránya Budapesten volt a legmagasabb, 71,8%. Ezen kívül még három megyében haladta meg a foglalkoztatottság az országos átlagot: Győr-Moson-Sopronban, Pest megyében és Komárom-Esztergomban.

Megyei szinten a legkevesebben Somogyban dolgoztak, csupán a munkaképes korúak 57,9%-a, ami 8%-kal volt alacsonyabb az országos szintnél. A többi megyében viszont mindenhol meghaladta a 60%-ot a munkavállalók aránya. Az alacsony átlagkeresetű megyékben, például Nógrádban és Békésben is a munkaképes életkorúak 63%-a, míg a legszegényebb Szabolcs-Szatmár-Beregben 65,2%-uk dolgozott.

Hogyan változott a munkanélküliek aránya a megyékben?

A KSH adatai szerint tavaly országosan a 15–64 év közötti korosztály 74%-a dolgozott, ami 3,2%-kal magasabb a 2021. januárban mérthez képest. Ugyan a munkaerő-piacon továbbra is viszonylag magas a betöltetlen munkahelyek száma, országosan 56 ezer üres álláshelyet tartottak számon, míg év végén 239 ezer regisztrált álláskereső volt, ami 3,7%-os országos munkanélküliséget jelentett.

A munkakeresők aránya tíz megyében meghaladta az országos átlagot, míg kilencben alatta volt ennek. Megyei szinten azt figyelhetjük meg, hogy a legalacsonyabb átlegbérrel rendelkező régiókban dolgoztak a legkevesebben. A legtöbb munkanélkülit Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyében mérték: 8,4%, illetve 8,3% százalék. Ez majdnem 5%-kal haladta meg az országos munkanélküliségi szintet.

Ugyanennek a tendenciának a pozitív oldalát láthatjuk azokban a megyékben, ahol magas az átlagkereslet, ugyanis itt tartották számon a legkevesebb regisztrált munkakeresőt. Győrben csak 1,1% volt munkanélküli, ezt pedig Budapest követte 1,5%-kal. Országosan 56 ezer üres állást tartottak nyilván tavaly év végén. A munkaerőpiac feszesebbé vált: tíz üres álláshelyre átlagosan 42 álláskereső jutott. A főváros és a megyék tekintetében a két szélsőértéket Budapest, Győr-Moson-Sopron és Somogy megye képviselte a tíz üres álláshelyre eső 15–15, illetve 163 álláskeresővel.

A cikk eredetileg a HRCENTRUM-on jelent meg.

Matchmaking – toborzási konferencia 2022

Trendek, tippek a fejreállt világunkban

A COVID szinte egy bemelegítésnek tűnik most a háborús fenyegetés és annak gazdasági következményeinek árnyékában, a vezetőkre, HR-esekre is egyre nagyobb teher hárul, hogy biztosítani tudják az üzembiztos működést, új emberek felvételét, a meglévők jóllétét. Manapság még inkább értelmet nyert „az egyetlen állandó dolog a változás” mondás. Lássuk, hogy lehet helytállni újabb és újabb kihívások között.

PROGRAM:

9:00 Megnyitó

9:05-10:05   Demo-forgószínpad: 
Négy HR-szolgáltatás gyakorlati bemutatkozása: 
Assessment Systems, Talentstack, Enloyd, Blue Colibri App

10:05-10:25  KÁVÉSZÜNET

Plenáris előadások I.:

10:25-10:45 Toborzási tervek és kihívások 2022-ben
A különböző iparágak vonzerejének változása és az employer branding 2022-ben
Baja Sándor, Randstad Hungary, ügyvezető igazgató 

10:50-11:05 Kölcsönzés határon innen és határon túl
Harmadik országbeli munkakölcsönzési tapasztalok
Sarkadyné Pápai Beatrix, Pannon-Work Zrt kirendeltségvezető 

11:05-11:20 A Nagy Felmondási Hullám – vajon a háború milyen hatással lesz a munkavállalóidra?
A jelenlegi helyzet bizonytalansága miatt olyan nehézségekkel szembesülünk, amelyek nagyon gyorsan kiégéshez vezethetnek. Hogyan támogathatjuk és tarthatjuk egyben a csapatunkat az ilyen kiszámíthatatlan és stresszes időkben?
Füzér Gábor, Pszichológus és közgazdász, az Assessment Systems Hungary ügyvezető igazgatója

11:25-11:40 Crowdstaffing: Modern toborzási módszerek hagyományos toborzási problémákra
A jelöltek megszerzésének leggyorsabb, és pénzügyileg leghatékonyabb módszere az úgynevezett crowdstaffing. A toborzási folyamatokat forradalmasító modell lényege, hogy a független, önálló fejvadászok és szakemberek saját szabadidejükkel, kapcsolati hálójukkal szállnak be a keresésbe, hogy a lehető legrövidebb idő alatt a legalkalmasabb jelölt kerüljön kiválasztásra. 
Buzgó Zsolt Country Manager, Enloyd és Karolina Korzeniewska, REX Manager, Antal Poland

11:40-11:55 Nincs elég jelölt egy meghirdetett pozícióra? Tízszerezd meg a jelentkezők számát!
Az előadás segít feltárni a toborzási folyamatok szűk keresztmetszeteit, amiknek a feloldásával sokkal több releváns jelölt érkezhet egy-egy meghirdetett állásra. Ha kékgalléros munkatársakat szeretnének felvenni, ezeknek az elveknek az alkalmazásával ismét sorban állnak majd a szakemberek!
Nagy Gábor, onlinetoborzas.hu, ügyvezető

12:00-12:15 A toborzás buktatói
Hirdetés, kiválasztás, diszkrimináció, személyes adatok kérdései ügyvédszemmel 
Dr. Gera Dániel, ügyvéd, partner, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda munkajogi csoportjának vezetője

12:15-13:00 EBÉDSZÜNET

Plenáris előadások II.:

13:00-13:15 50 helyett 100 % - A toborzás vége nem a felvétel!
Onboarding új nézőpontból
Földi Miklós Dániel, ügyvezető, szervezetpszichológus, Megbizhatomunkatarsak.hu

13:20-13:35 Hogyan támogassuk az új kollégák integrációját online eszközökkel? 
A sikeres toborzás után vár minket a munka neheze. El kell kötelezni az új munkavállalókat, csökkenteni kell a bizonytalanságot már az első munkanap előtt. Megmutatjuk hogyan építhetünk digitális pre- és onboarding folyamatot.
Barathi Tamás, alapító, ügyvezető, Blue Colibri App

13:40-13:55  Keress IT-st, IT nyelven!
Szeretnéd, ha az álláshirdetéseidre felkapnák a fejüket a fejlesztők? Örülnél, ha az első interjú után úgy távoznának, hogy ez egy jó hely, ahol szívesen dolgoznának? 
Az előadás segít közelebb kerülni a fejlesztők világához, megismerni a fejlesztői zsargont, az egyes IT területek sajátosságait, és azt, hogy milyen trendek alakítják az IT szakemberek mindennapjait. 
Szép Péter, CTO, Green Fox Academy

13:55-14:10 Olykor jól jön a külső segítség az IT toborzásban ... de hogyan válasszunk magunknak jól ügynökségi partnert? 
Szempontok és a gyakran felmerülő kérdések a megfelelő IT fejvadász kiválasztása kapcsán növekedés, elakadás vagy replacement idején.
Sarkadi Gabi, Co-Founder & Senior Tech Recruitment Consultant, TalentStack

14:15-14:30 Apró trükkök, amiktől sikeresebb lesz a Facebook toborzókampányod
Bemutatjuk, hogy 2022-ben hogyan lehet sikeresen toborozni a Facebookon. Milyen pozíciókban működnek a hirdetések, mikre kell figyelni, miket csináljunk és miket NE csináljunk!
Tokár Péter, TESK, cégvezető és toborzási szakértő

14:30-15:15  Kerekasztal beszélgetés:
Egyre bevállalósabbnak kell lenni, ha toborzási sikereket akar elérni valaki? Megéri? 
Kelemen Orsolya - PWC toborzási és employer branding vezető,
Horváth Ádám - Chief Sparkle Offizzer, Brandfizz, Elnökségi tag, Európai Employer Brand Szövetség
Földi Miklós Dániel szervezetpszichológus/fejvadász 
Takács István - Vodafone Employer Branding és Belső kommunikáció vezetője

Időpont: 2022. május 12. (9.00 - 15.30)
Helyszín: La Vida DUNA Rendezvényház  (1138 Budapest Dunavirág u. 2-6)
 

Részvételi díjak:
Early Bird: 36 900 + áfa/fő
Teljes árú részvételi díj: 39 900 + áfa/fő
Csoportos jelentkezés 3 főtől: 36 900 + áfa/fő

JELENTKEZÉS

Kapcsolat:
Event: Rákóczy Dorina, [email protected]