Egyetértek Carmin Gallóval, de sosem tudom eldönteni, hogy ez egy ironikus mondat részéről, vagy vegyük komolyan. Az iróniát a saját üzleti tapasztalataim mondatják.

Előadói kommunikációs tízpróba

Az előadói készség egy csendes szuperkompetencia, egyszerre kell tudnunk jól megtervezni egy beszédet, retorikai fogásokkal hatásossá tenni, előállítani egy profi PowerPointot mögé, együtt élni a közönséggel, fenntartani a figyelmüket és mindezt játszi könnyedséggel, de azért még legyen humoros és tartalmas is egyben. Íme a 10 pont, amin ha elgondolkozol, tiéd a siker.

I. Útvesztő tele egércsapdákkal

Olyan játék ez, ahol a göröngyös terep tele van fizikai és mentális csapdákkal. Szerencsére ezek egyike sem ördöglakat, ha elég kitartók vagyunk, mindegyik akadály vehető.

II. A (hatásos) beszéd csapdája

Beszélni mindenki tud, a szüleinktől tanultuk, az iskolában pedig mellérakták a tanárok a helyes beszédet. És vajon hatni is tudunk a beszédünkkel? Tudjuk, milyen tartalmat és milyen módszerekkel lehet kiemelni? Milyen modellekkel lehet jól felépíteni egy hatásos szónoklatot? AIDA, Görög-templom, retorikai mérleg – mi a legjobb hatásmechanizmus?

III. A lámpaláz csapdája

Az emberiség és az előadók legnagyobb félelme, és egyben egyik legjobb lehetősége. A lámpaláz egy energiaforrás, melyet jól használva igazi Superman és/vagy Superwoman lehetünk a színpadon. Ehhez sok gyakorlás kell, aminek kiváló terepe az itthon is megtalálható Toastmasters International bármelyik hazai retorika klubja.

IV. Az unalom csapdája

Kicsit unalmas lett. Gond? Óriási. Semmi nem fog átjönni belőle. A jó előadók alapszoftvere a figyelemfenntartás, ami nélkül nincs üzenetátadás, vagyis nincs értelme beszélnünk. Ez az online térben hatványozódott az utóbbi évben. Előadóként tudnom kell a retorikai szerszámosládából megfelelő pillanatban elővennem egy jó szóképet, idézetet, humorbonbont, történetet, érdekes adatot, vagy akár egy kelléket.

V. A hangunk csapdája

A hangunk a megszületésük pillanatától velünk van. Nem sokat foglalkozunk vele, pedig kellene. Nagyon gyakran látom, hogy az előadók „láthatatlan” őzésekkel és töltelékszavakkal gabalyítják bele magukat a zavaró metakommunikáció hálócsapdájába. Profi előadóként játszanunk kell a hangunkkal, de mindenekelőtt meg kell tanulnunk a helyes levegővétel technikáit.

VI. A vizualizáció csapdája

Az üzleti előadások egyetlen „csodafegyvere” ma a negyedéves beszámolókon a PowerPoint. Egy fantasztikus vizuális program, melyet gyakran bekötött szemmel és hátrakötött kézzel használunk. A szoftver vizuális jellege miatt tudnunk kell a mögöttes vizuális szabályrendszert. Milyen az egyes színek hatása, és milyen helyzetekben melyik ideális? Vannak-e jó és tiltott betűtípusok? (És miért ne használj Times New Roman-t soha képernyőn?) Mitől tud hatni egy kép, és hol találunk gyorsan jogtisztákat?

VII. A történetmesélés csapdája

Történettel ma minden eladható. Azaz mégsem, mert ne sztorizgassunk komoly üzleti környezetben. Pedig DE. Csak érdemes megtanulni az üzleti történetmesélés alapszabályait. Az első, hogy mindig konkrét – előre meghatározott céllal/üzenettel – meséljünk történetet úgy, hogy a hallgató csak azt vigye tanulságként, amit Mi akarunk mondani. A második, hogy legyünk tömörek (30-60 ms), vagyis minden olyan elemet, ami nem kell a mostani tanulsághoz, azt dobjuk kukába.

VIII. A közönség csapdája

Ciceró szerint „a közönség emeli fel a szónokot”. A jó előadás valójában egy izgalmas párbeszéd a hallgatósággal. Ehhez őket kell ismernem, és jól éreznem is. A csapda kulcsa a felkészülésben van. Gyakran érdemes hallgatói profilt alkotni, és megfogalmazni – írásban – az adott előadás üzeneteit, melyeket a hallgatóságnak el kell vinnie.

IX. Az online csapdája

Ez ugyanaz, csak gép előtt. Sokan vágtunk így bele az online kommunikációba tavaly év elején. Aztán rá kellett döbbenünk, hogy az online tér egy másik bolygó, melynek van levegője, de jó pár szabály eltérő, pl. más gravitációval. A profi online kommunikációnak két alapszabálya van. Az első a figyelem őrült mértékű fenntartása – hiszen kétpercenként kell visszalöknünk a lankadó figyelemgörbét. A második pedig a váltás. Ilyen mértékű eszközhasználat csak profi váltásokkal tehető meg.

X. Felsővezetői mocsár-csapda

A legtöbb felsővezető felérve a legmagasabb szervezeti lépcsőfokra eléri a jó kommunikációs készségeket is. (Hiszen ezért kapja a bérét.) A jó viszont óriási veszélyeket rejt, hiszen ha jó vagyok, akkor bármikor elém pattintanak egy ppt-t, már kezdem is az előadást. Ezt mi úgy hívjuk a retorika klubokban, hogy slide-karaoke. Felsővezetőként/profi előadóként az eddigi csapdákat tökéletesen elkerülve jöhetnek a haladó retorikai eszközök ez eddigiek mellé. A szóképek, a retorikai alakzatok mellett a felkészülés legjobb módszerei.

Az „Előadok, tehát vagyok” (I-II) megmutatja a fentiekben felsorolt csapdákat és azokat a konkrét eszközöket – sok feladatmegoldási lehetőség mellett –, mellyel ezek elkerülhetők. Aki végigolvassa, megkapja Ariadné fonalát, hogy elkerülve a félelmetes Minótauroszt kijusson a hallgatói tapsviharral teli (dics)fénybe.

A cikk eredetileg az Üzlet és Pszichológia 2021. április–májusi számában jelent meg. Az újság megrendelhető itt.