Dél-Koreában most először fordult elő, hogy a 55–64 évesek foglalkoztatási rátája átlépte a 70 százalékot, miközben az ország gyorsan öregszik, és egyre többen mennek vissza dolgozni a nyugdíj után is – írta a Chosun Ilbo.
A Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium január 4-én kiadott „Senior Employment Trends” anyaga szerint a 55–64 évesek foglalkoztatási rátája tavaly 70,5 százalék volt, egy évvel korábban 69,9 százalék. A közlés alapján ez a legmagasabb érték azóta, hogy 1983-ban megkezdődött az adatgyűjtés. A mutató azt jelzi, hogy a korcsoport mekkora része dolgozott legalább heti egy órát pénzkeresetért.
A foglalkoztatási ráta emelkedése évek óta tart: 2007-ben lépte át először a 60 százalékot, 2013-ban a 60 százalék közepi sávjába ért, 2022-ben pedig 68,8 százalék volt.
A minisztérium szerint a senior korosztály munkaerőpiaci részvételi rátája is rekordra nőtt: tavaly 72 százalékot mértek. Közben a senior munkanélküliségi ráta 2,4 százalékról 2,1 százalékra csökkent.
A minisztérium egyik tisztviselője azt mondta, a növekvő várható élettartam miatt több középkorú és idős ember keres munkát a formális nyugdíjba vonulás után is. A bírálók ugyanakkor azt állítják, hogy sok ilyen állás nem stabil, és főleg ideiglenes vagy napi béres munkákból áll, ami a munkahelyek minőségével kapcsolatos kérdéseket vet fel.
A mostani senior munkaerő jelentős része a „second baby boomer generation” tagjaiból kerül ki: azok közül, akik 1964 és 1974 között születtek. A csoport nagyjából 9,54 millió főt jelent, ami a teljes népesség 18,6 százaléka. Közülük egyre többen maradnak gazdaságilag aktívak, az idősek tavaly a munkaképes korú népesség 18,4 százalékát adták.
A döntéshozók arra figyelmeztetnek, hogy amikor ez a generáció teljesen nyugdíjba vonul, különösen a tartósan alacsony születésszám mellett, a gazdaságilag aktív népesség mérete élesen visszaeshet.
Közben erősödik a vita arról is, hogyan reagáljon az ország. A kormánypárt a Nemzetgyűlésben a kötelező nyugdíjkorhatár 60-ról 65 évre emeléséről tárgyal. A munkavállalói szervezetek szerint a nyugdíjkorhatárt egységesen kellene emelni, hogy igazodjon a nyugdíjjogosultsági kor emelkedéséhez. A munkaadók viszont azt mondják, előbb a bérrendszert kell átalakítani, és egy „post-retirement re-employment” modellt támogatnának, amelyben a cégek önállóan határozhatják meg a foglalkoztatás feltételeit. A törvényhozók eredetileg már tavalyra tervezték a jogszabály véglegesítését, de a munkaadói és munkavállalói oldal közötti vita megakasztotta a folyamatot.
(via HR Asia)
(Borítókép: Adobe Stock)
