A STADA Health Report 2025 reprezentatív kutatás 22, főképp európai országban térképezte fel, hogy mik a legkárosabb egészségügyi szokásaink, hajlandóak lennénk-e változtatni rajtuk és ha nem, mi akadályoz bennünket.
Káros egészségügyi szokások Magyarországon
- Dohányzás: a magyarok harmada (32 százalék) naponta legalább egyszer rágyújt vagy pipázik, jelentős részük napon belül többször is
- Alkohol: a magyarok negyede (24 százalék) hetente legalább egyszer iszik alkoholt, minden huszadik egy napot sem hagy ki
- Túlevés: a magyarok ötöde (21 százalék) legalább hetente egyszer kényszeresen túleszi magát
- Social média: minden tizedik magyar (9 százalék) túlzottan függ a social médiától, minden nap kényszeresen pörgeti azt és/vagy posztol
- Nem vényköteles gyógyszerek: közel minden tizedik magyar (8 százalék) szokott rá olyannyira a nem vényköteles gyógyszerekre, pl. fájdalomcsillapítóra vagy orrspray-re, hogy naponta akár többször is használja azokat
- Sport: kórosan sportfüggő és túledzi magát legalább heti egyszer a magyarok 7 százalék-a
- Könnyű drog: minden ötvenedik magyar minden nap fogyaszt könnyű drogot
- Kemény drog: minden századik magyar minden nap fogyaszt valamilyen kemény drogot
Dohányzásban az élmezőnyben
A STADA reprezentatív felmérése szerint Magyarországon a dohányzók aránya (37 százalék) meghaladja a vizsgált országok átlagát (31 százalék), ami a rendszeres, legalább heti gyakoriságú dohányzást illeti. Ráadásul a dohányosok jelentős része naponta többször is cigarettázik, pipázik. A vizsgált országok közül ezzel a hatodik helyen állunk, csak Bulgária (47 százalék), Szerbia (42 százalék), Lengyelország (41 százalék), Csehország (41 százalék) és Románia (38 százalék) előznek meg minket.
Az alkohol a boldogság illúzióját adja
Magyarországon a felnőttek 5 százalék-a minden nap fogyaszt alkoholt, ez az európai átlaggal megegyezik. A heti rendszerességű alkoholfogyasztás aránya Magyarországon (24 százalék) elmarad az európai átlagtól (34 százalék) és alacsonyabb, mint az Egyesült Királyságban (46 százalék), Írországban (45 százalék) vagy Hollandiában és Spanyolországban (42 százalék). Ennek ellenére a rendszeres alkoholfogyasztás továbbra is jelentős társadalmi és egészségügyi kockázatot jelent hazánkban is. Figyelemfelkeltőek a magyar alkoholfogyasztók motivációi: többségük stresszoldásra használja, 25 százalék-uk pedig hangulatjavító hatást, egészen konkrétan a boldogságot várja az alkoholtól.
Social média és gyógyszerek: a csendes függőségek
A STADA Health Report 2025 eredményei alapján a magyarok a közösségi médiától kevésbé függenek: „csak” 9 százalék használja napi szinten túlzottan, az európai 15 százalék-kal szemben. Ugyanakkor sokan fordulnak nem vényköteles gyógyszerekhez, 8 százalék naponta bevesz például fájdalomcsillapítót vagy használ orrspray-t.
A munkahelyi stresszt okoljuk az egészségtelen szokásainkért
Míg Európa-szerte közel minden második válaszadó (49 százalék) nyitott arra, hogy változtasson, addig Magyarországon ez az arány csak 41 százalék. A különböző függőségek hátterében közös tényezőként azonosítható a stressz. A magyarok közel fele (48 százalék) szerint a munkahelyi feszültség enyhítése lenne a kulcs ahhoz, hogy egészségesebben éljenek, és ezzel Magyarország vezeti a vizsgált országok rangsorát. Nálunk a legmagasabb azok aránya, akik szerint a munkahelyi stressz tartja őket fogva az egészségtelen szokásokban. A magánéleti stresszt okolja a magyar válaszadók 37 százalék-a. Ugyanakkor a káros szokásainkhoz ragaszkodunk, hiszen a változtatási igény az átlagnál alacsonyabb. Barátoktól, családtagoktól vár támogatást az egészségtelen szokások elhagyásáért minden negyedik magyar és ugyanennyien (24 százalék) lennének nyitottak szakértői segítségre is.
„A felmérés adatai rávilágítanak arra, hogy Magyarországon a munkahelyi stressz az egészségtelen szokások egyik legfőbb fenntartója. Ez nem pusztán egyéni nehézség, hanem súlyos társadalmi probléma, amely hosszú távon növeli a krónikus betegségek előfordulását, rontja az életkilátásokat és akadályozza a testi-lelki jóllétet. Az a tény, hogy a vizsgált országok közül hazánkban a legmagasabb azok aránya, akik a munkahelyi stresszt okolják egészségkárosító szokásaikért, komoly figyelmeztetés. Az egészségesebb munkakörnyezet megteremtése nem választás, hanem sürgető közös felelősség” – mondta a kutatás eredményei kapcsán dr. Váradi György, a STADA magyarországi ügyvezetője.
*A kutatásról: A STADA Health Report 2025 a STADA megbízásából a Human8 által készített reprezentatív online tanulmány. A kutatás anonim módon zajlott 2025 februárja és márciusa között. Mintanagyság: összesen 27 000 válaszadó, országonként 1000-2000 válaszadó Európa-szerte és azon túl is az alábbi 22 országból: Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Írország, Kazahsztán, Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Svájc, Szerbia, Szlovákia és Üzbegisztán. A felmérés reprezentatív kor, nem és régió tekintetében.
(Borítókép: Pexels/Tim Gouw)
