Nagyon izgalmas kérdés minden pénzügyi erőforrással gazdálkodó vezetőnek, hogy miként tudja a rendelkezésre álló pénzt a leghatékonyabban elkölteni. Igaz ez a dolgozói elköteleződésre vonatkozóan. Jacob Morgan közelmúltbeli cikke azt vizsgálja, hogy miért van az, hogy az elköltött dollármilliók ellenére az elkötelezettségi mutatók nem emelkednek cégeknél, vagy az emelkedés csak ideiglenesen figyelhető meg.  A megállapítások nagyon hasznosak a munkaerőhiánnyal küzdő magyar piacon is. Hiszen a lényeg az, hogy bizonyíthatóan a stratégiával rendelkező cégek, akik hosszú távra tervezve építik fel a munkavállalókat célzó programjaikat tudnak sikeressé válni abban, hogy olyan munkahelyeket alakítsanak ki, olyan vállalati kultúrát építsenek, ahol az emberek akarnak dolgozni, és nem olyat, ahol dolgozniuk kell.

A kutatásai alapján Morgan három környezeti tényezőt definiál (Kultúra, technológia, munkahelyi környezet), amelyek együttes kezelése valódi teljesítménybeli változást jelent a vállalatok számára. Sajnos, a mai gyakorlatra inkább az a jellemző, hogy a cégek egyik- vagy másik elemre fókuszálnak csak, ha egyáltalán.  Így túlzott gyakorisággal futunk bele az öncélú kreatívkodó akciókba, amik jellemzően drágák, és csak  időlegesen hoznak impulzusszerű változást, de ha túl gyakran használjuk ezeket a módszereket, és nem vagyunk képesek, vagy nyitottak stratégiában gondolkodni, akkor a munkatársaink előbb vagy utóbb, de annak élik meg ezeket a programokat, amik: manipulációnak.

Ajánlott cikk: Why the Millions We Spend On Employee Engagement Buy Us So Little

https://hbr.org/2017/03/why-the-millions-we-spend-on-employee-engagement-buy-us-so-little

Szerző: Jacob Morgan

Forrás: HBR, 2017 március