Bár most még bizonytalan a helyzet, a munkaerőpiacon hosszabb távon újra visszatérhet a járvány előtti munkaerőhiány – mondta el Németh Dávid, vezető makrogazdasági elemző (K&H Bank).

A munkanélküliségi ráta a múlt év utolsó negyedévében mért 3,3 százalékos szintről kezdett fokozatos emelkedésbe, a járvány magyarországi megjelenése után pedig megugrott a mutató. A járványhatás a nőket érinti érzékenyebben, a nők munkanélküliségi rátája ugyanis 5 százalék fölé került. A munkanélküliség jövőbeni alakulása egyelőre bizonytalan, mivel egyelőre nem lehet látni, hogyan alakul a járvány és milyen hatást gyakorol a gazdaságra és a munkaerőpiacra a második hullám – vélekedik a szakértő.

Visszatérhet a pandémia előtti munkaerőhiányos helyzet

Hosszabb távon, ha véget ér a járvány, és újra emelkedőre kerül a magyar gazdaság, visszatérhet a pandémia előtti munkaerőhiányos helyzet Magyarországon. Egyelőre ugyanis a magyar demográfiai helyzet nem változik, a munkaképesek táborából évente több 10 ezer ember esik ki. Ez pedig azt eredményezheti, hogy a járvány utáni fellendüléshez nem biztos, hogy lesz elegendő munkaerő. Ráadásul ha a koronavírus-járvány hatására a globális beszállítói láncok átalakulnak, és nagyobb szerepet kapnak a helyi vállalatok, akkor extra munkaerő-keresletet jelenhet meg számos országban, így a magyar piacon is – vélekedik Németh Dávid.

Szignifikáns javulás a foglalkoztatottak számában

Egy év alatt az elsődleges munkaerőpiacon közel 34 ezerrel, a közfoglalkoztatásban 25 ezerrel, a hazai háztartások külföldön dolgozó tagjai körében pedig 20 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma, így az elsődleges munkaerőpiacon jóval kisebb mértékben csökkent a foglalkoztatás – mutat rá Suppan Gergely, vezető elemző (Takarékbank).

A munkaerőpiac javulását a havi adatok még jobban megerősítik. A foglalkoztatottak száma még mindig közel 65 ezer fővel marad el az egy évvel ezelőttihez képest, azonban már szignifikáns javulás az áprilisi 156 ezer fős visszaeséshez képest. A 10 évvel ezelőttihez képest azonban igen meredeken, 697 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak létszáma. A 20–64 év közöttiek foglalkoztatási rátája 74,4% volt, ami alig marad el az EU által kitűzött 75%-tól.

Az egy évvel ezelőttihez képest 66 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma, így a munkanélküliségi ráta 3,4%-ról 4,8%-ra emelkedett. Júliusban azonban már 23 ezer fővel csökkent a munkanélküliek száma a júniusihoz képest, azonban így is 52 ezerrel magasabb az egy évvel ezelőttihez képest.

Markáns fordulat

"A gazdaság újranyitása, az egyes ágazatok élénkülése mellett a szezonális munkák és a kirobbanó belföldi turizmus is hozzájárulhatott a munkaerőpiac markáns fordulatához. A hazai munkaerőpiac a vártnál sokkal kevésbé szenvedte meg a járvány negatív hatásait, amit részben a járvány előtti munkaerőhiányos gazdaság felszívó hatása, részben pedig a kormány bértámogatási, valamint munkahelyteremtési programjai támogattak" – fogalmaz.

A támogatások kifutásával egyes érintett ágazatokban megszűnhetnek még munkahelyek, más ágazatok magához térése azonban tovább javíthatja a foglalkoztatást, így a következő hónapokban a foglalkozatottak száma fokozatosan tovább emelkedhet, míg a munkanélküliek száma csökkenhet, azonban a munkaerőpiac teljes helyreállása csak a jövő év második felére várható, mivel egyes, döntően az idegenforgalomhoz és rendezvényszervezéshez kapcsolódó szolgáltatások a vakcina tömeges alkalmazásáig nem jöhetnek helyre. A munkanélküliségi ráta az év végéig 4,1%-ra süllyedhet, így idén az átlagos munkanélküliség 4,2% lehet a tavalyi 3,4% után, míg jövőre 3,9%-ra csökkenhet.