hirdetés
hirdetés
hirdetés

Videó

„Mit tanultam egy sikertelen jelentkezésből?”

Faix Csaba, a Prezi nemzetközi kommunikációért felelős vezetője a LinkedInen írta meg, hogyan jelentkezett sikertelenül a Google-hez, és miért örül mégis ennek a tapasztalatnak. Kreatív ötletéből és a levont tanulságokból mi is sokat tanulhatunk.

Csabának a Prezinél töltött ideje alatt lehetősége nyílt ellátogatni Ausztráliába egy media tour keretében. Az ott töltött ideje alatt szerelembe esett az országgal, és eldöntötte: egy nap még visszatér ide.

Ezek után el lehet képzelni az izgatottságát, amikor felfedezte, hogy az általa régóta csodált Google egy álláshirdetést jelentetett meg az ausztráliai és új-zélandi kommunikációs menedzser pozíciójára. Bármennyire szeretett is a Prezinél dolgozni, nem bírt ellenállni a késztetésnek, és úgy döntött: beadja a jelentkezését. Írt egy motivációs levelet, frissítette a cv-jét, és elküldte a jelentkezést, noha tisztában volt vele, hogy nem ő a legesélyesebb jelölt. Így aztán nem is lepte meg különösebben, amikor megkapta a válasz e-mailt, hogy sajnálattal közlik, de valaki mást választottak. Hiába számított erre, mégis kicsit csalódott volt, vallja be, amikor is hirtelen a Google újra megnyitotta a jelentkezést.

Botrány a Google-nél!

Úgy érezte: ez egy jel, és ezzel akarják jóvátenni a hibájukat, hogy elsőre nem őt választották. Tanulva a korábbi tapasztalataiból tudta, hogy a legtöbb toborzó figyelme megint átsiklik majd a jelentkezése felett a meglévő hátrányai miatt (mint például hogy a világ másik feléről jelentkezik). Ezért úgy döntött: egy szokatlan és szórakoztató módon fogja bemutatni az eredményeit, hogy nagyobb feltűnést keltsen. Az ötlete az volt, hogy egy álhírt rak össze „Breaking News” stílusban: a hír egy botrányról tudósít, ami a Google-nél tört ki azért, mert harmadszor hirdették meg ugyanazt az állást, miközben az ideális jelölt (aki természetesen nem más, mint Csaba) már benyújtotta a jelentkezését.

A választott hírformátumban nemcsak a kommunikációs tapasztalatairól, Ausztráliáról és a Google-ről beszélhetett, de kreatív gondolkodását is demonstrálhatta. Megkereste korábbi felettesét, Drew Bankset, és helyi pr-ügynökségük, a Sling & Stone alapítóját, Vuki Vujanovichot, hogy lássák el egy-egy videós ajánlással, így ezek is bekerültek a „gyorshírbe”.

Tanuljunk a hibákból! A cél: kitűnni

Megírta a szöveget, egy barátja segített neki a grafikával, egy másik barátja pedig megengedte, hogy ingyen használja a stúdióját. Tévés újságírói hátterével Csaba tudta, hogyan kell leforgatni és megvágni egy anyagot, így néhány nap alatt mindent összedobott, és elküldte a Google-nek a linket. Nagy reményeket fűzött a jelentkezéséhez, azt gondolta, ez a videó átsegíti majd az első körön, és megadja az esélyt, hogy eljusson az élő beszélgetésig. Ez volt a célja: valahogyan kitűnni, hogy beszélhessen egy toborzóval.

És hogy mi történt a valóságban, miután benyújtotta a jelentkezést? Elárulhatjuk: semmi. Soha senki nem kereste meg a Google-től. A legnagyobb csalódást az okozta számára, hogy a videót mindössze egyetlen ember tekintette meg Ausztráliából (és ő is valószínűleg Vuki volt, akitől az ajánlást kérte). És néhány héttel később a postaládájában landolt a már megszokott e-mail...

Tanulság: megéri kergetni az álmainkat!

Hogy mi a tanulság az egészből? A kreatív megközelítés nem volt elég ahhoz, hogy leküzdje vele a nyilvánvaló hiányosságait, és meggyőzze a toborzókat arról, hogy az életükből 3:51 percet egy szerény esélyekkel induló jelölttel töltsenek el. Ugyanakkor azt mondja, mégis megérte összerakni ezt a videót. Íme a tanulságok Csaba szerint:

  1. Ameddig szenvedéllyel csinálod azt, amit csinálsz, mindaddig kész leszel sok idődet és energiádat belerakni.
  2. Még ha mindkét kísérlete egyformán végződött is, és annak ellenére, hogy a videó elkészítése napokig tartott, míg a cv-je frissítése mindössze egy órát vett igénybe, az előbbi sem volt időpocsékolás. Hogy miért nem? Mert az egész folyamat megerősítette önmagában, a képességeiben, abban, hogy jó az, amit csinál. Még ha a jelentkezés nem is hozta el neki a várt munkát, segített abban, hogy egy új hozzáállást alakítson ki: a jövőben mindig megpróbáljon kitűnni, és a tökéletes megoldásra törekedni.
  3. Megtanulta, hogy noha az eredmény mindig fontos, egyes esetekben az odavezető út is éppannyit számít. Ha olyasmit csinálunk, ami az önmagunkkal való megelégedettség páratlan érzésével tölt el minket, ez segít bennünket abban, hogy a mindennapos munkánkban egyre jobbak legyünk, mivel így folyamatosan a tökéletes megoldás felé törekszünk majd.
  4. Ha egy projektünk nem jár sikerrel, de mi minden tőlünk telhetőt megtettünk a sikerért, az rendben van egészen addig, ameddig tanulni tudtunk belőle. Ez ugyanis megadja a motivációt, hogy legközelebb még jobban csináljuk, és ne bukjunk el.
  5. Megéri kergetni az álmunkat (és az álomállásunkat). Nem azért, mert így mindig sikerrel járunk majd, hanem azért, mert másképp soha nem teljesülhet az álmunk.
  6. A hr-eseknek nagyon kemény munkájuk van, és hatalmas kihívás lehet elolvasni és/vagy végignézni minden egyes jelentkezést.
  7. És végül: soha ne feledd a sminket, ha stúdióba mész – tanácsolja Csaba. Smile
(forrás: LinkedIn Pulse)
hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Gyakorlati útmutató lépésről lépésre október 16-án.

2018. november 15. Az Employer Branding alapszabályai konferencia

A HR emberi oldala - hogy még többet tehess másokért! A hrpwr.hu és az Üzlet & Pszichológia konferenciája november 29-én.

hirdetés