hirdetés
hirdetés
hirdetés

Munkahelyváltási kedv

Felejtsd el a sztereotípiákat: nem is job hopper az YZ generáció!

A fiatal munkavállalókkal kapcsolatban gyakran hangoztatott vélemény, miszerint nehezen maradnak meg egy munkahelyen hosszabb ideig, állandóan igénylik a változást, mondhatni, nem lehet rájuk hosszú távon számítani. Ezzel szemben többségük éppúgy szeretne évekig ugyanazon a munkahelyen maradni, mint más kollégáik – derül ki a Groupama Biztosító országos, reprezentatív kutatásából.

Ahogyan már a Z generáció tagjai is egyre nagyobb számban lépnek be a munkaerőpiacra, úgy jelenik meg velük kapcsolatban mind több vélemény és tanulmány, amelyek jobbára ugyanazokat a sztereotípiákat erősítik: a fiatal nehezen marad meg egy-egy munkahelyen, folyamatosan igényli a változást, így a munkáltató szempontjából akár megbízhatatlannak is nevezhető. Sőt, a fiatal munkavállalók egy csoportjára már az angol „job-hopper” (kb. „munkák közt ugráló”), elnevezést is ráragasztották, értve alatta azokat a fiatalokat, aki egy-másfél évente váltanak munkahelyet. De valóban ilyen „ugrándozó” kedvűek lennének a fiatalok?

Nem hág magasra a magyarok munkahelyváltási kedve

A kutatás eredményei alapján az átlag munkavállaló hosszabb ideig szeretne egy munkahelyen „lehorgonyozni”: a válaszadók 62%-a szerint jobb minél tovább, de legalább 5–10 évig ugyanazon a helyen dolgozni. Ezzel a legfiatalabb munkavállalók többsége sincs másként: 58%-uk ugyancsak így vélekedik, tehát a különbség elenyésző. A válaszadók a viszonylag rövidebb időn belüli váltást akkor tartják indokoltnak, ha a fizetés emelésére vagy előmenetelre nem látnak esélyt.

A vezetők váltanának legszívesebben

A közeljövő terveire rákérdezve is hasonló eredmény született: a mai munkavállalók 47%-a egyáltalán nem tervez a közeljövőben munkahelyet váltani. Ez alól talán kivételt képeznek a szellemi munkát végző vezetők, akik a legnagyobb arányban foglalkoznak ezzel a gondolattal: minden harmadik vezető nyilatkozott arról, hogy jó eséllyel otthagyja jelenlegi munkahelyét belátható időn belül.

Ugyanakkor aktív évei alatt, majd minden munkavállaló életében elérkezik a pillanat, amikor fontolóra veszi a munkahelyváltást. Például akkor, ha egy másik munkáltató jobb előmeneteli lehetőséget vagy jobb fizetést ígér. Ilyenkor a döntés során számos kétség merülhet fel az emberben, visszatartó tényezők léphetnek működésbe.

A változás nem csak az idősebb generációnak ijesztő

A Groupama Biztosító kutatása, hiánypótló jelleggel kérdezett rá a váltást gátló pszichológiai és egyéb tényezőkre, és az eredményekből kiderült, hogy ezek a fiatalokra is hatnak. Legerőteljesebben a közösséggel kapcsolatos kétségek: háromnegyedüket az tartaná vissza a váltástól, hogy kívülről nem ítélhető meg egy munkahelyi közösség minősége, pedig ez számukra fontos. Majdnem ugyanennyien jelölték meg gátló tényezőként, hogy nem szívesen válnának meg jelenlegi kollégáiktól. Vagyis a munkatársaikhoz való ragaszkodásuk egyértelmű visszatartó erő, amit érdemes a munkahelyeknek kihasználniuk. Hasonló visszatartó erővel hat rájuk a bizalmatlanság is, vagyis, hogy később esetleg nem azt kapnák, amit az interjún ígértek nekik. Ezek az aggályok az idősebb generációknál is jelentős szerephez jutnak egy döntés során, bár a változástól való félelem például az 50–59-es korcsoportnál nagyobb súllyal esik latba. Ugyanakkor a fiatalok 57%-a is úgy nyilatkozott, nem szereti a változást.

Ha a munkaadók megértik, hogy a munkahelyváltással kapcsolatos döntés milyen megterhelést jelent egy újonnan érkezőnek, akkor erre tudatosan reagálva megkönnyíthetik a helyzetüket. Például azzal, hogy gördülékennyé teszik a beilleszkedésüket. E folyamat érzékeny pontjaira a kutatásunk is rámutatott" – hangsúlyozta Marton Klaudia, a Groupama Biztosító humánerőforrás igazgatója.

A beilleszkedés receptje

Mint azt Marton Klaudia a továbbiakban ismertette, a legtöbbek szerint az új munkahelyre való beilleszkedést korosztálytól függetlenül az segíti, ha a munkaadó minden szükséges információval ellátja az új munkaerőt (57%), valamint, ha rugalmasan kezeli a kezdeti problémákat (49%). Emellett sokaknak (37%) fontos az egyéni igényekre való odafigyelés. A beilleszkedésre a fiataloknak konkrét receptjük van: csapatépítő eseményen, szórakozva szeretnék megismerni a munkatársaikat.

Éppen ezekre az elvárásokra tekintettel fektetünk nagy hangsúlyt a beilleszkedési folyamatok segítésére, ezek közül az egyik legnépszerűbb kezdeményezésünk a „buddy program”, melynek keretében régebben itt dolgozó lelkes kollégáink kísérik végig az új belépők első heteit, hogy gyorsabban megismerjék a vállalatot, és segítsenek nekik a beilleszkedésben – mondta el Marton Klaudia.

A felmérést az NRC 2019. augusztus 13 és 26 között készítette. Az 1000 fős válaszadói minta reprezentatív a magyar lakosságra nem, korcsoport, végzettség, lakóhelytípus és régió alapján.

hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés
hirdetés